Buckai Szövetség Egyesület

Buckai Szövetség Egyesület

SZTK: Félig se elkészült pálya, kifizetetlen alvállalkozók, megdöbbentően ismert nevek felbukkanása, 3,5 milliárd TAO pénz + 361 milliós állami támogatás eltűnése nem probléma!

2017. november 15. - Buckai Szövetség Egyesület

Elképesztő, arcátlan és vérlázító beszámolót tett le az asztalra a 3,5 milliárdos TAO pénzből + 361 milliós állami támogatásból épülő Regionális Utánpótlás Centrummal kapcsolatban a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre és annak elnöke. A beszámoló szerint itt minden rendben van, csak egy kicsit csúsznak! De nézzük csak mi is van rendben:

·       3,5 milliárdos TAO pénz + 361 milliós állami támogatás ellenére az alvállalkozók saját nyilatkozatuk szerint nincsenek kifizetve. Mitöbb! Vannak, akik ideg összeroppanással kórházba kerültek!

·       A beruházásnak bár 2017 IV. negyedévre kellett volna elkészülnie eredetileg, de nincs meg a fele se és most 7 – 8 hónapos csúszást ígérnek, miközben durván megyünk bele a télbe és utána, pedig az olvadások jönnek, melyek egy beruházást nagymértékben lassíthatnak.

·       Olyan megdöbbentő nevek merülnek fel a beruházás körül, mint Becz Péter a legzűrösebb hírű városi képviselő vagy a BSE Plan Kft és Szedlacsekné Bürszem Gréta, aki már két bebukott Szigetszentmiklósi beruházást, a Bucka csatorna beruházást és a Bucka-tó beruházást koordinálta végig. Utóbbi egy durva környezetszennyezés elhárítását, a terület rekultivációját jelentette volna 4,770 milliárd forint értékben, de a rekultiváció nem csak talajforgatás történt meg, miközben a pénzt valakik zsebre tették. Ennek hatására ott maradt a galvániszapos, kohósalakos, CSESZŰ akkumulátoros, szeméttel telített és talajvizet durván szennyező brutális szennyezés. Előbbi egy kivitelezési és elszámolási giga gondokkal terhelt beruházás volt, amely bármely hasonló beruházás méltán szégyenének tekinthető!

·       A beruházást meglepő talajmozgások előzték meg! Innen és ide, de igazán városszerte vándoroltak a földek! Senki nem tudja miért, illetve ki fizette ki ezeket és milyen forrásból. Erre semmilyen válasz nincsen!

·       Az Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Körének rövíditése az SZTK. Csakhogy így két dolog egy cég és egy futball egyesület létezik. Utánuk a NAV mi úgy tudjuk hevesen érdeklődik! Vajon miért?

·       Az ifi csapatokban szereplő gyermekek szülei hatalmas évi hozzájárulásokról beszélnek, melyet csak azért fizetnek, hogy gyermekük ennek a klubnak tagja lehessen. Úgy érzik azonban, hogy ezért nem kapnak semmit sem és nyoma sincs a pénznek!

·       A csapat, mely ekkora támogatásban részesülnek és stadiont kapnak a beruházás előtt NBII-es volt, de mára visszacsúszott a Megye I-be.

 

Hát ez az ami rendben lenne?

 

Ha ez rendben van, akkor mit jelent ezeknél az embereknél a gond, illetve az hol lehet?

 

2017 November 15-én megfogjuk kérdezni 10 órától az Önkormányzat rendkívüli képviselő testületi ülésén.

 

Csizek Csaba

Buckai Szövetség Egyesület

elnök

06-70-70-15-911

SOKAN KÉRDEZTÉK: Miért gond a csapadékvíz illegális rákötése a szennycsatornára? Íme: Megválaszoljuk!

Sokan keresték meg a Buckai Szövetség Egyesületet azzal a kérdéssel, hogy: Miért baj az, hogy valaki illegálisan csapadékvizet vezet rá a szennyvízcsatorna rendszerre?

Ahhoz, hogy ezt megválaszoljuk először is azt kell tisztáznunk, hogy hány fajta csatornarendszer létezik! Az egyik a szennyvíz csatornarendszer, a másik a csapadékvíz elvezető csatornarendszer.

A Szennyvíz elvezető rendszernek elvileg, és jobb helyeken ez így is van, zártnak kell lennie. Csak a lakásokból, ingatlanokból, intézményekből a szennyvíz, fürdővíz, mosogató víz és ilyesmi folyhat bele, de a csapadékvíz elvileg nem. Ennek, mármint a szennyvíznek az érkezési helye a szennyvíztelep, amelynek mindezeket fogadnia kell és feldolgoznia! Erre a hálózatra azonban csapadékvíz is érkezik az mind a szennyvíztelep megterheltségét fokozza, melyből kialakulhat az a katasztrófa, mint ami a Dél Pesti szennyvíztelepnél van és ahogy Önök is láthatták a videókban ott bizony szűretlenül folyik a szenny a Kis-Dunába, hiszen a telep a rázúduló terhet nem bírja el. De lehet máshol is baj a rendszerbe még a szennyvíztelepre érkezés előtt, ha kapacitásában alultervezett a rendszer és nincs csillapító beépítve! Ekkor ugyanis a csatornarendszer túlnyomása a leggyengébb pontnál kiárad és fekáliával kevert fertőár tör fel a felszínre, akár a csatorna fedeleket is felszakítva! Erre láthattunk példát például a Szigetszentmiklósi Határ útnál immáron legalább 7 éve feltörő fertő ár esetén.

A Csapadékvíz elvezető rendszer mindemellett nem mindig és feltétlenül érkezik a szennyvíztelepre. Feldolgozása ugyanis több módon is lehetséges. Az egyik mód, hogy olyan rendszerbe küldik bele, amelynek kavicsos az alja, s amely valahol összefolyik egy szikkasztóba elvezetve a csapadékot a talajba. A másik  rendszer, hogy különböző szűrök beépítésével (hiszen ez keveredhet mondjuk az utcán kifolyt motorolajjal és egyéb veszélyes dologgal) kis folyókba, vagy folyami csatornákba vezetik bele. S csak a harmadik, hogy a csapadékvíz is megérkezik a szennyvíztelepre.

A probléma tehát sok rétű lehet nem megfelelő kezelés esetében!

Baj lehet, ha valaki csapadékvíz elvezetésre használja a szennycsatorna rendszert, mert ezzel valahol fertő árt idézhet elő, ha ilyen szempontból alul tervezett a rendszer és baj lehet, ha szennyvizet ereszt a csapadékvíz elvezető rendszerbe, mert ha az mondjuk folyókba folyik bele, akkor már rögtön ott a fertő!

Reméljük tudtunk segíteni abban, hogy miért is fontos ez oly nagyon!

 

Csizek Csaba

Buckai Szövetség Egyesület

elnök

06-70-70-15-911

A Bucka-tóra és szennyezettségére tekintettel Bevizsgálások kérése

 Tisztelt Alapvető Jogok Országgyűlési

Biztosának Hivatala!

Tisztelt Vidékfejlesztési Minisztérium!

Tisztelt Greenpeace Magyarország!

és

Kedves további Címzettek!

 

 

2017 November 8-án az Alapvető Jogok Országgyűlési Biztosának Hivatalában „Fizessen a jövő nemzedék?” címmel környezetvédelmi jogszabályalkotási fórumot tartottak. A fórum keretében a Greenpeace Magyarország a Mérgezett környezetünk című kiadványát is bemutatta, melyben a 30 kiemelten szennyezett magyarországi területre hívta fel a figyelmet, köztük a Bucka-tóra is.

 

A Bucka-tó mesterségesen létrehozott bányató, mely egykoron a Csepel-Autógyár épületeihez szükséges sódereket termelte ki, majd önálló életet élt és élményt nyújtott a környéken élőknek. Az 1970-es években az akkori Csepel Autógyár azonban úgy döntött az ipari hulladékokat nem tudja hova tenni, ezért a Bucka-tó 4 tavából 2 kis tavat és egy közepes tavat, valamint a terület keleti oldalát feltöltötte kohósalakkal, galvánisszappal, CSESZŰ akkumulátorral és egyéb ipari hulladékkal. Ezzel, pedig súlyosan elszennyezte. A terület ezt követően és a 80-as években kommunális hulladék hegyek gyűjőhelye lett, mígnem a rendszerváltáskor két IFA teherautónyi szemetet elvittek, a többit elgléderezték és 1 – 1,5 méter vastag földdel fedték!

 

2000 az országban arról volt híres, hogy a Tiszába cián folyt az aranyfejtés miatt, 2001 Csepel szigeten, pedig arról, hogy a Buckával határos Csepel Autógyár területén tízezer sérült ciános hordóra leltek, melyet fújt a szél, és ivott be a repedezett betonon keresztül a környezet és a természet. Ekkor ezzel a botránnyal együtt tudta meg a nagyérdemű, hogy mennyire és milyen szinten szennyezett a Bucka-tó, s hogy mivel vize egy a talajvízzel, ezért a talajvíz is el van szennyezve! Ekkor vált világossá, hogy a talajvíz nem alkalmas se ívásra, se locsolásra, se fürdésre és gyakorlatilag semmire se, ahogy az is, hogy bőrbetegséget okoz és veszélyt, életveszélyt jelent a 6 éven aluli gyermekekre. A terület bár ezt követően rekultivációs pályázaton elindult és el is nyert 4,770 milliárdot  a probléma sajnos nem oldódott meg, mert a szennyezés egyetlen grammja se tűnt el. Ott maradt és tovább mérgezte, mérgezi a környezetet.

 

A környezetvédelmi jogszabály alkotási fórumon sok más mellett mi is tettünk észrevételt és javaslatot, hiszen a különböző kedvezőtlen hatások bemérése jelentős költségekkel, bemérési költségekkel terhelik, úgy a civileket, a lakosokat, mint bárkit, aki súlyos szennyezést tapasztal, de annak kiváltó okára, mivel nem szakember nem tud rájönni csak következményeire tud figyelni. A jelentős többlet költség, pedig nem segíti a felderítést és így az elhárítás lehetőségét is lassítja vagy megakadályozhatja, mely kedvezőtlen, ha a Bucka-tó szennyezéséhez hasonló szennyezés következményeit kell elviselnie vagy elszenvednie.

 

Jelen levelünk keretében a fórumra, a Bucka-tó szennyezettségére is tekintettel két helyszín bevizsgálásában kérjük a Minisztérium és a szakemberek segítségét.

 

Az első helyszín a Bucka-tótól délkeletre a Kakkukfű utcában helyezkedik el. Az ingatlan tulajdonos 3-szoros agyvérzésen, 2-szeres infarktuson van túl és többszörös áttétes rákos. Felesége 2 mellrák műtéten túl eset, de most tünetmentes. A gyógykezelések hatására sokáig nem tudtak addig eljutni, hogy vezetékes vizük legyen, melyet most, nagyjából egy hónapja értek el. De megvan még a talajvíz csapja! Az a csap, amelyből a kifolyó víz folyás közben tisztának tűnik, de a talajra érve habzik és kimarja a növényzetet, illetve ha hozzáérünk, akkor marja a kezünket! Nem tudjuk pontosan mi ez! De azt igen, hogy a Bucka-tóhoz igen közel álló esemény, így segítség kellene a bemérésére!

 

A második helyszín az a talapzat, amelyen 2001-ig, illetve 2001-ben még a ciános hordók ezrei álltak. Az a talapzat, ami beton és repedezett volt már akkor is, s mely repedéseken keresztül ez a méreg eljutott a talajba is! Ez azóta is ott van, de nem tudjuk milyen értékeket mutat és mennyire mérgező ránk, Buckaiakra nézve, illetve mennyire mérgező a környezetre!

 

Mindezek bevizsgálására kérjük

tiszteletteljesen a segítségüket!

 

 

Szigetszentmiklós, 2017. November 13

 

                                                                                            Csizek Csaba

                                                                                 BUCKAI SZÖVETSÉG EGYESÜLET

                                                                                                          Elnök

A Gyalázat napja Szigetszentmiklóson, a világban és a történelemben!

Sokan tehetik fel a kérdést, hogy mit jelent az, hogy Gyalázat napja? Mikor, kinek, minek és miként a gyalázata? S maga a fogalom tényleg azt takarja-e, amire utal? Tényleg olyan dolog történt-e, amely szembe megy minden emberi jó érzéssel? Vagy valami másról szól és másképpen?

A világ a Gyalázat napjaként December 7-ét ismeri. 1941 December 7-én mindenféle előzetes figyelmeztetés nélkül Japán Amerikára támadt Pearl Harbornál! A pusztítás leírhatatlan, s egyben megpecsételte Japán későbbi sorsát, hiszen egy alvó oroszlánt ébresztett fel.

Szigetszentmiklóson a Gyalázat napja November 25-e. 2015 November 25-én a Szigetszentmiklósi Önkormányzat rendes képviselő testületi ülése nem volt más, mint egy előre megtervezett és levezényelt hazugság áradat. Ezen a napon és ezen a helyen akarták megmagyarázni, hogy olyan emberek, akik kifizették a vezetékes víz hozzájárulást, de nem kaptak cserébe semmit sem nem is léteznek, s ilyen egyik korábbi polgármestert se kereste. Ezen a napon elmondták azt is, hogy ha mégis volt ilyen az vessen a pénzére keresztet, de mivel nincs ilyen ezért mindez szót sem érdemel.

Közben ők is tudták, hogy ilyen emberek léteznek és olyan a világon nincs, hogy pénzt szednek be és nem adnak semmit se cserébe! Azt mondták, hogy a pénzt hiteleik törlesztésére költötték el, hiszen előre megfinanszíroztak mindent! Akinek azonban kifizetése ellenére nincs vezetékes vize annak biztosan nem!

Ezt követően került elő Hajnal Erzsébet és kerültek elő mindazok, akik hasonló problémával küzdenek a Polgármesteri Hivatal által ismerten, de akik, mint a Hivataltól 2015 November 25-én megtudható volt nem is léteznek vagyis ők szerintük senkik sem!

Ez olyan szintű arcátlanság, amelyre kevés helyen volt Magyarország szerte vagy a világban is példa! Olyan szintű szörnyűség, amelynek emlékére meg kell gyújtani egy gyertyát a tisztesség elvesztésére emlékezve és elgondolkozva azon, hogy ez hogyan történhetett meg?!

Csizek Csaba

Buckai Szövetség Egyesület

elnök

06-70-70-15-911

Ez már szemtelen! Illegális csapadékvíz rávezetés nyíltan a szennyvízhálózati rendszerre?

Szemtelen helyszínre lett a Buckai Szövetség Egyesület figyelmes, amikor is egy teljesen illegális csapadékvíz rávezetést vett észre! A rávezetés nyíltan a tetőről a csapadékvizet a szennycsatorna rendszerre küldi rá ráadásul nem is leplezetten! Hogy van-e ennek veszélye azontúl, hogy szabálytalan? Természetesen van!

A Buckai Szövetség Egyesület immáron 7 éve küzd a Szigetszentmiklósi Önkormányzattal, hogy a Határ úti fekália ár, amely azért keletkezik, mert amit 10 ezer emberre terveztek az 40 ezer embert nem bír el hárítódjon el és szűnjön meg! Természetesen ehhez bővítés kell, hiszen a túlnyomás és a túl nagy terhelés a legnagyobb probléma ebben az esetben, melynek van anyagi vonzata. Éppen az anyagi vonzat miatt kereste és keresi a Polgármesteri Hivatal a kifogásokat és például talált olyan hamis indokot, hogy a kialakult probléma az illegális rákötések miatt van! Nos, ha ilyet meglátnának, mint amit mi kiszúrtunk a Buckában, akkor igazolva látnák magukat és méginkább húzódna a Határ úti probléma!

Ráadásul, ha a Buckában ilyen nyíltan rávezetnek a már kialakításakor is alul tervezett Bucka csatorna rendszerre, akkor az is telítődhet és hasonló gócpontot, fekália áradatot indíthat el, mint a Határ úti, de immáron új helyszínen! Éppen ezért kérünk mindenkit, hogy ilyet senki se tegyen és az ingatlantulajdonosokat is felszólítjuk arra, hogy amit mi láttunk és találtunk azt senkit se bántva azonnal megszüntetni legyen szíves!

Csizek Csaba

Buckai Szövetség Egyesület

elnök

06-70-70-15-911

Csatorna pénz kell? A csatorna viszont fizikailag nem jött el? De talajterhelési díjjal fenyegetnek?

Meglepő helyszínre ment ki 2017 November 12-én a Buckai Szövetség Egyesület. Olyan helyre hívták ugyanis, ahol a csatornadíjat a Bucka csatorna keretében bár beszedték, de csatorna, mint olyan az utcában a beruházás befejezése után sem áll rendelkezésre. Az elszámolás úgy történik persze, mint bármely más utca esetében, egy különbséggel: Csak a lényeg nincs jelen!

Szigetszentmiklóson sokan nem tudhatják a Hattyú köz, mint olyan merre is lehet. Ugyanis ez egy pici köz pár házzal a Bucka-tó anno Csépi úti bejáratához közel. Megközelítése a Csépi út felől az Iglice utcán keresztül lehetséges, ugyanis ez a kis köz az Iglice utcába ágadzik bele. Története ott válik érdekessé, hogy az Iglice utcát a Bucka csatorna beruházásból kizárták, mert Csépi út felőli oldalának elején (ezt mi sárgával jelöltük) több, mint 40 éve fennálló ingatlan vita van.

Az ingatlannak ott több, mint 20 tulajdonosa van és az egyik tulajdonost, akit amerikaiként szoktak emlegetni úgy akarták kiosztani, hogy az út, mint olyan az ő telkét képezi. Csakhogy az úton járnak, azt kisajátítanák, így neki semmije se marad! Érthető vagy nem ebbe ő és utódai több, mint 40 éve nem mennek bele és mindenki menekül, aki csak ismeri ezt a jogi helyzetet.

Ellenben, ha az Iglice utca érdekes módon a csatorna beruházásból ki van zárva, miközben minden más összközmű elmegy benne és át van vezetve, valamint a Bóbitás utca felöl megközelíthető a másik vége, akkor a Hattyú köz, ami ebbe ágadzik bele hogyan lehetett a Bucka csatorna beruházás elvi része? Hogyan szedhettek be innen pénzeket és hogyan hitegethettek embereket, hogy csatornájuk lesz?

Az ingatlan tulajdonosok elmesélték, hogy nem elég, hogy utcájukba, közükbe nincs lefektetett csatorna vezeték, de az Önkormányzat talajterhelési díjjal is megfenyegette őket, melyre 2020-ig adott türelmet. De 2020 ide vagy oda, aki előtt nincs csatorna az nem terhelhető talajterhelési díjjal!

Kérdés azonban, hogy mi lesz a pénzzel? Visszaadják? Megpróbálják elévültetni, mint azt korábban a vezetékes víz esetében a Buckában már megtették? Vagy valamilyen kurta módon mégiscsak eljön a csatorna?

Kérdés továbbá az is, hogy a Bóbitás utca felől miért nem kap csatornát az Iglice utca ingatlan vitában nem érintett része? Miért nem próbálják, próbálták rendezni, ha már az Iglice utcával megesett az a szégyen is, hogy anno utat adtak el belőle, melynek köszönhetően a Csépi utat az Ádám Jenő sétánnyal összekötő kis út ma már ezt a két utat nem köti össze! (Ezt jelöltük piros nyíllal)

Csizek Csaba

Buckai Szövetség Egyesület

elnök

06-70-70-15-911

 

Képek emellett a Hattyú közről: ( Kép 1., 2., 3., 4., 5. )

Víztisztítókat építenek a Bucka-tó területére? Vajon tudják pontosan mi és mivel szennyezett?

Víztisztító gödröt építenek a Bucka-tó területére tudta meg a Buckai Szövetség Egyesület. A Greenpeace Magyarország 30 legszennyezettebb területébe tartozó terület, mely sajnos méltán Mérgezett örökségünk része így ismét egy olyan beruházásba részesül, amely lehet, hogy kis mértékben segít a területen, de mégis a legfőbb problémát nem kezeli.

Sokan érdeklődtek annak kapcsán, hogy a szennyezés mégis miben áll, hol és hogyan kell elképzelni, valamint hogy a rekultiváció eleddig a tó vízfelszínét miért is nem érintette. De talán azért nem, mert bár persze a tó vízfelszíne is szennyezett a legfőbb probléma nem a tóban van, hanem mellette.

A most meglévő tavat annak idején egyesek annyira nem becsülték, hogy gázolajos hordót, döglött kutyát, döglött macskát, döglött lovat, akkumulátort, teljes Trabantot, Skodát és Zsigulit olvasztottak bele, de ez mind semmi ahhoz képest ami tőle keletre, a Csépi út felőli oldalon lett betemetve és, amely a 4,770 milliárdos látszat rekultiváció során se lett elvíve. Mert az ami ott van az ipari hulladék! Az kohósalak, az galvániszap, az teherautó és traktor akkumulátor az ő savaival. Az olyan szintű szennyezés, melyhez képest a gázolajos hordó és mindaz, ami a megmaradt tó vízfelszínben van enyhe szelő és lenge fuvallat!

Persze a víztisztítás ráfér a tó felszínre, de örök kérdés marad, amíg az nem tűnik el, hogy a fő szennyezést, amit el kellett volna vinni mikor és miként viszik el? Meddig szennyezi a talajt, a talajvizet? Meddig károsítja az egészségünket és meddig veszélyeztet több ezer embert?

Csizek Csaba

Buckai Szövetség Egyesület

elnök

06-70-70-15-911

 

Mérgezett környezetünk: Bucka-tó - De hogyan jutottunk el eddig? 1. rész: A kezdetek!

Ma már tudjuk, hogy a Bucka-tó Magyarország a Greenpeace által nyilvántartott 30 legszennyezetebb területének egyike, mérgezett örökség, mely nemcsak múltunkat határozza meg, hanem jelenünket és befolyásolja jövönket is. De hogyan jutottunk el ide? Mi a Bucka-tó valódi története és kezdete? Több részes sorozatunkban ezt mutatjuk be!

A Bucka-tó régen egy mesterségesen létrehozott tó volt, egy sóderbánya, amelyből csilléken keresztül vitték a sódert a megfelelő helyre, a Csepel Autógyári és a Pestvidéki Gépgyári épületekhez. De mikor először megjelentek ezek a tervek a Szigetszentmiklósra mindig is jellemző ingatlanspekuláció kezdetét vette. Négyszeres áron akarták adni a területet csak azért, mert tudták, hogy kell. Végül nem derült ki egyértelműen, hogy engedtek-e.

A csillék a mai Iparvágány utcán keresztül vezettek és mind a  mai napig megvan ennek a nyoma úgy a Bucka-tónál, ahogy az Iparvágány utcánál vagy a Csepel Autógyár területén belül. A magára hagyott tó lassan önálló életet kezdett, benádasodott, halak és békák jelentek meg benne! Legendák szerint ekkor tó szóval a területet illeték, hiszen ekkor még 1 nagy tó, 1 közepes tó és két kis tónak az együttesét jelentette.

Sokan fürödtek benne, amely egyáltalán nem volt veszélytelen. Vize mindig is egy volt a talajvizzel, de öntisztulását több feltörő buzgárral oldotta meg. Az egyébként meleg nyári vízben a buzgárok által feltörő hideg víz sok uszót vagy amatört görcsbe rántott és ez sajnos a vesztét jelentette.

De sokan jártak ide! Nemcsak Buckaiak, hanem lakótelepiek, vagy falusiak, ahogy átjöttek a környező településről is. A Bucka-tót ezidőtájt dzsindzsás és erdős terület vette körbe, így hát vidéki táj volt vidéki környezettel.

A nagyérdemű a tó szennyezetlen formáját nagyjából 1970-ig élvezhette. A szennyezések ugyanis 1970-ig nem voltak jelen és tiszta, élvezhető volt ez a környezet! Generációk nőtek fel addig csodás történetekkel!

De hogy mi történt ezután? Nos az egy újabb rész lesz és egy újabb történet!

Csizek Csaba

Buckai Szövetség Egyesület

elnök

06-70-70-15-911

Csupán véletlen? - Újabb ismert név az SZTK Stadion TAO pénzes botránya körül!

Első körben a Buckai Szövetség Egyesület nem akart hinni a fülének, amikor a Szigetszentmiklós Torna Club TAO pénzből épülő Utánpótlás Centruma és botránya körül meghallott egy a Buckaiak és a Szigetszentmiklósiak által is ismert olyan nevet és cégnevet, amelyet ismert, de botrányos beruházások lengenek körül. Éppen ezért kiment a helyszínre és megnézte vajon így van-e.

A tábla, amely igazolni tudta ezt a hírt vagy megcáfolni alig volt elérhető vagy látható! Igazán úgy volt oda helyezve mostohán, hogy ilyen módon, akár egy MÉH telepen is szerepelhetne vagy egy szemét dombon! De megtaláltuk és a név is szerepelt rajta: BSE-Plan Kft és Szedlacsekné Bürszem Gréta!

Sokan tehetnék fel a kérdést: Vajon ő kicsoda? De természetesen segítünk!

Szedlacsekné Bürszem Gréta két kudarcba és botrányba fulladt beruházás, a Bucka csatorna és a Bucka-tó látszat rekultiváció szakmai kommunikátora volt.

A Bucka csatorna beruházás az ő koordinálási segedelme alatt is érte el azt, hogy nem volt garanciális karbantartás, csak rombolás és tombolás, illetve hogy számszakilag semmi sem stimmelt és semmi sem stimmel a lakók felé történő elszámolással, miután számszakilag nem jön és nem jött ki a beruházás. A beruházás következtében az elszámolás okán jól láthatóan 50 és 250 millió forint közötti kár érte a Buckaiakat, melynek mértéke és pontos feltárása ma is folyamatban van. Ez nagyjából háztartásokra levetítve 13.978 Ft és 60.000 Ft közötti kárt jelent minden csatlakozó ingatlanegység esetén. De ezen kár megtérítése sem vigasztalná azokat, akiknek ingatlanját, házát anno a beruházás során elárasztották, utcáját vastörmelékkel telített építési hulladékkal felszórták, házát megrepesztették, kerítését bedöntötték, természeti ritkaságnak számító egyedi fáját kipusztították vagy folyton meghibásodó szennyvízfordítót építettek a házának a tövébe és a bűzt kell szagolniuk! Nem vigasztalja azokat, akiknek a beruházás előtt élhető lakása volt és háza, de akik a csatorna kivitelezés hibája okán, mindenféle felszerelés mellett (bűzelzáró, visszacsapó szelep) és ellenére olyan aromába részesülnek, amely miatt a lakásba tartózkodás többször elviselhetetlen. De nem vigasztalja azokat sem, akik bár kifizették a csatlakozási díjat, de házuk előtt és utcájukba nem került csatorna gerinc és csatorna!

Szedlacsekné Bürszem Gréta csak eme beruházás során büszkeségről beszélt és olcsóságról! Büszkeségről, hogy milyen jó lett ez a beruházás (képzelhetjük, ha ez számít jónak milyen lehet a többi...) és olcsóságról a többi beruházáshoz, például Székesfehérvárhoz képest. A jó kommunikációs képességekkel megáldott, de valótlan állításai miatt többször lebuktatott szakember a Székesfehérvári példájába is belesült egyszer ugyanis utána jártunk és lebuktattuk a hazugságot!

A Bucka-tó még ennél is vérlázítóbb eset, ha lehet ezt kifejezni ilyen szépen! A területet 1970 és 1980 között 10 éven át ipari hulladékkal, kohó salakkal, galvániszappal, CSESZÜ akkumulátorral szennyezték el, melyre a lakosok és a környező települések átmenői ezt követően úgyis mindegy alapon kommunális hulladék hegyeket hordtak! A szennyezés, mivel a talajvízzel egy egykori tó vízfelszínt is érintette a környék teljes talajvízét életre veszélyes formában elszennyezte! Ma a talajvíz a Buckában, amely egykoron vízbázist képzett többek között a Fővárosnak bármilyen formában és felhasználásra alkalmatlan, életveszélyes és csak betegséget lehet kapni tőle!

Ennek ellenére a 4,770 milliárd forintos a terület rekultivációjára kapott pénzt talajforgatásra használták fel, kármentesítés, terület rehabilitás és helyrehozatal helyett! Valakik és ezt ki lehet mondani úgy vettek fel itt pénzt, hogy lényegében, amit kellett volna azt nem tették meg! Kétségtelen, hogy ennek büntetőjogi következménye kell, hogy legyen!

És két ilyen beruházás után minő véletlen egy harmadik botrányos beruházásnál előjön egy név, amely szerepelt az előző kettőben? Azért furák a véletlenek!

A Szigetszentmiklósi Torna Klub egyedi annak vonatkozásában, hogy bár elgondolkozhatunk, hogy kell-e az Utánpótlás Centrumnak nevezett stadion fűtött pályájával együtt avagy se, de soha nem volt még olyan, hogy valami, amire 3,5 milliárdot költöttek ebből a TAO pénzből és plusz még további 361 millió forint rendkívüli támogatást kapott az ne készüljön el! Ilyen szintű pénz nyelésre és eltűnésre a sportcsarnokok hasznosságának vagy haszontalanságának ismeretében sem volt még példa soha! S nézzük meg mit is ír az a tábla?: Elkészülés várható ideje 2017 IV. negyedéve! Ma 2017 November 12-e van! Képeket tudunk mutatni arról hogy is áll ez a beruházás most! (Képek 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8.) Van annak realitása, hogy ez elkészül időben? Van annak realitása, hogy ez elkészül valaha?

A fentiek ismeretében, ha valaha mégegyszer bármilyen beruházásnál meghalljuk a BSE Plan Kft vagy Szedlacsekné Bürszem Gréta nevet, akkor hisztériaként és valótlan félelemként kezelhető, hogy megijedünk vagy azért joggal gyanakszunk?

S ne feledjük az egyik projekt a Greenpeace által bemutatott 30 legszennyezettebb magyarországi terület egyike! A Bucka-tó, amelyet abban a beruházásban, melyben a BSE Plan Kft és Szedlacsekné Bürszem Gréta is részt vett nem lett kitakarítva, a pénz eltűnt, de a veszély nem múlt el. Olyannyira nem, hogy a Bucka-tó, mely az órmotlan dombra szállított föld miatt mi úgy tudjuk összekapcsolódik az SZTK pályájával Mérgezett környezetünk része, s csak mi civilek és a lakosság tud azért tenni, hogy valamikor és valaha ez ne így legyen!

 

Csizek Csaba

Buckai Szövetség Egyesület

elnök

06-70-70-15-911

Mi is a baj valójában az SZTK pályával?

Sokan tették fel a kérdést az elmúlt hetekben és az ATV Híradóban szereplés után a tegnapi napon is, hogy mi is van az SZTK Utánpótlás Centrumának pályája körül és mi is a gond vele? Mi a legenda és mi az, aminek van legalább kis mértékben is valóság alapja?

Az SZTK Utánpótlás Centrum pályája az állami új TAO rendszer egyik ékes példája! Építsünk stadionokat, fejlesszük a sportot, de leginkább a futballt. Persze sokan teszik fel a kérdést, hogy miért pont erre? Miért nem kórházakra, oktatásra, utakra, egészségügyre? Szigetszentmiklóson, pedig azt a kérdést, hogy utak, járdák, kijárat építések, orvosi ügyelet és mentő fejlesztések, csapadékvíz elvezetés megoldások miért nem fontosabbak, mint hogy legyen a városban egy Stadion!? És ekkor még nem is szóltunk a Határ úti fertő és fekália árról! De tételezzük fel tényleg kicsi a jelenleg használatos pálya és mondjuk egy stadion a sport szempontjából tényleg kellene! De akkor milyen klubba és miért?

Azért kell Szigetszentmiklósra, ahol annyi és annyi a probléma egy stadion, mert itt lakik a ház elnöke? Azért, mert a helyi futball klubnak, aminek sikerült az NB II-ből a Megye 1-ig süllyednie olyan jó a teljesítménye? Azért kell, mert aztán egyetlen egy nevelt gyermek sem lesz a felnőtt helyi csapat részese? Legalábbis mi nem ismerünk a jelenlegi felnőtt csapatba egyetlen egy Szigetszentmiklósi neveltet sem!

Ugye így már picit furcsa mindez? S ha ehhez hozzátesszük, hogy 3,5 milliárd forintot + 361 millió forintot adnak közpénzből egy egyre hanyatló csapatnak, akkor mindez több, mint furcsa!

De nézzük tovább! Vitatkozhatunk azon, hogy egy stadion hasznos-e avagy sem! De az ország eddigi stadionjai a rájuk költött pénzből elkészültek ennek meg még a fele sincs készen, miközben a kifizetetlen alvállalkozók őrjöngenek! De  őrjöngenek az utánpótlásba résztvevő szülők is a hírek szerint, mert állítólag sokat fizetnek évente, hogy gyermekük a csapatnak (ifi csapatnak) részese lehessen! Csakhogy nem érzik úgy, hogy ezért kapnának is valamit, miközben sosincs pénz hangoztatja a klub! A Szigetszentmiklósi Torna Klub Utánpótlás Centruma körül, tehát a legnagyobb baj, hogy akár a TAO támogatást, akár a kiegészítő állami hozzájárulást, akár az utánpótlásban résztvevők vagyoni hozzjárulásáról beszélünk hatalmas összegek forognak meg, melyek valamilyen formában a hírek szerint eltűnnek és nincsenek meg!

S ebben a formában ez a stadion az ország szégyene lehet! Egy stadion, amelyre sokat költöttek, de amely sosem készült el! Legalábbis, ha a dolgok úgy alakulnak, ahogy most látszanak, akkor nem készül el! S egy stadion, amelynek tulajdonosai, gazdái körül bankhitelekről, végrehajtókról és miegymásokról lehet hallani! Egyszóval nem szép dolgokról!

Mitöbb egy stadion, ahol a börtönbe szállítás terjed egyenlőre úgy tűnik álhírként a tulajdonosi menedzsmentről szinte mindennap és város szerte.

De még valamiért érdekes ez a Stadion! Földje ugyanis híres a városi földvándorlásokról, amelyekről valamiért nem akarnak előállni se számlával se bizonylatokkal! Pedig? Pedig ha jól tudjuk innen a föld a Bucka-tó ki nem takarított ormótlan dombjára ment! Csakhogy akkor innen hiányzott a föld! Utána ide a Sportcsarnok mellől hoztak és a Sportcsarnok mellé meg a Buckából! S azon túl, hogy ez alapján majd vakarhatják a fejüket a jövő történészei és geológusai, hogy mi történhetett itt, amelynek hatására a város ekkora földmozgást ért el azért ne legyünk naivak: Ez biztosan nem volt olcsó ügylet! Ezért is kapta a hely a Furcsa föld nevet!

Van azonban mégegy érdekesség! "Véletlenül" a beruházás kezdetén 4 darut lehetett látni! Most azonban csak kettő van! Kettő elkóricált a városban! S minő érdekesség pont ugyanolyan került elő az egyik képviselő építkezésén! Annak a képviselőnek, akinek az SZTK-hoz is van köze! Ja és az eltűnt létszámnak megfelelően pont kettő! Ugye érdekes! Nem?


Csizek Csaba

Buckai Szövetség Egyesület

elnök

06-70-70-15-911

süti beállítások módosítása