Amikor hőn szeretett földünkre, a Buckába valaki olyan téved, aki eddig sosem látta és sosem ismerte az első, ami feltűnik neki, hogy itt nagyon kuszák az utcák, semmi sem párhuzamos és olybá tűnik e téren semmi sem rendezett! Semmi olyan nem látszik, tehát amely más települések hasonló helyein megszokott lehetne! Az ős Buckaiak ezt úgy szokták kifejezni, hogy az utak úgy alakultak ki amerre dőlt a szekér.

A terület, amely méltán tekintheti magát Szigetszentmiklós egyik és területileg legnagyobb mostoha gyermekének valójában sosem esett át valódi, infrastrukturális fejlesztésen, szervezésen és átgondoláson a mindenkori önkormányzatok részéről. Kialakulása nem is utak hálózata szerint történt!

A Bucka régen tanyavilág volt!

Nem voltak hát kialakult utcái vagy úthálózatai, hanem területén itt-ott voltak szétszórva házak a tanyavilág elvei szerint. Az ősbuckai térképek szerint így nem találkozunk nagyon sok kis utcával, ezeknek megfelelő postacímekkel, hanem csak olyan utcák emelkednek ki, mint a Csépi út, a Boglya utca, a Sas utca, a Tebe sor (mely alatt régen csordogált a Tebe folyóka) és az Ádám Jenő sétány. A többi, pedig szokáselveknek megfelelően alakult vagy taposódott ki.

Ennek a tanyavilágnak vannak még emlékei! Ha Önök elmennek a különböző utcákba a Csépi út és a Dunapart között Alsóbucka I. kerület címeket látnak kiírva régi házakra, míg hogyha ugyanezt a Csépi út és a gyárkerítés között teszik meg, akkor a régi házakon Alsóbucka II. kerület címeket találnak meg! Nem utcákat tehát, hanem területileg szétosztott házakat.

A tanyavilág elv és a hirtelen történt átfontolás nélküli betelepülés egyvelege alakította ki, hogy a Bucka egyetlen útját sem lehet egyenesnek nevezni, hogy számtalan főútja szűk és kusza, valamint a gazdátlanságnak azt, hogy kialakult nem egy, nem kettő, hanem számtalan zsákutca. Sőt! Sajnos mondhatjuk a Bucka nem lett más, mint a zsákutcák fővárosa!

Az útszűkületeket, amelyek tehát szintén a tanyavilág elv és gazdátlanság hagyományai miatt alakultak úgy, ahogy napjaink világában sok ember szeretné megoldani, de nem lehet megoldani stratégia és az előzmények ismerete nélkül.

A Buckafő útjait ha végig járjuk, akkor az alábbi főutak alábbi szakaszán találunk kritikus szűkületi pontokat:

A Csépi úton az Iharos utca és az Árnyas utca közötti, valamint a Gyökér utca és a Mű út közötti szakasz. A Boglya utcán a Boglya köz és a Vénusz utca közötti, valamint a Csónakos utca és a Repkény utca közötti szakasz. Az Ádám Jenő sétánynál az igazi problémás szakasz a Gyökér utca, míg a Sas utcánál a Vénusz utca és az óvoda közötti szakasz nagy része az, amely útszűkület.

Ezek nagy része azonban nemcsak útszűkület, hanem osztatlan közös tulajdon részei is. És az osztatlan közös tulajdonok léte, rendezetlensége alakítja ki azt, hogy egyes szakaszokon bár főutakat látunk, valójában azok osztatlan közös tulajdonok magántulajdonai!

Hogyan alakultak ki ezek a magántulajdonok?

A régi Buckai földbirtokosok többségében sok gyermekes család sarjai voltak, akiknek szintén sok gyermekük volt. Az öröklési rendszernek, a házasodásoknak és elvállásoknak köszönhetően sok esetben egy nagy terület hamar sok kisebb terület egységes halmaza lett. Mivel, mint írtuk nem voltak kialakult infrastrukturális település fejlesztési tervek és utcák sem nagyon léteztek, vagy kitaposási elvben működtek (Ősbuckaiak szerint amerre dőlt a szekér), ezért a különböző osztatlan közös tulajdonokon belül különböző módúak lettek a telek elosztási tervek! Ez olykor azt jelentette, hogy olykor a legkisebbek kerültek a telekcsoport széleire. Ezek a legkisebbek olykor terjeszkedtek, aztán eladták és vették részeiket! Vannak olyan régi tulajdonosok, akik kicsi résszel rendelkeznek, s bár azt mondják vigyék beljebb a kerítést, de elmondhatják, hogy ők így vették és ha jelentősen beljebb kellene menni, akkor nekik nem maradna más, mint egy lábtörlőnyi terület. Ugyanakkor és fontos megjegyezni, hogy nekik tulajdonrészük van az útban, ugyanis a főutak egy része még mindig magántulajdonon megy át és csak látszólag egységes út az, amelyen sok ezer ember közlekedik ma!

Tudjuk és látjuk, hogy az egyre több ide költöző embernek egyre nagyobb problémát okoz az útszűkületek léte! Kisajátítanának, elbirtokolnának és egyáltalán nem tudják milyen darázsmékasba és milyen láncolatba nyúlnának bele.

A kisajátítások egy része azonnali útlezárásokat jelentenének! És megtehetik, mert az út az ővék! Emlékszünk milyen volt, amikor a Borz utcát és az Emelkedő utcát lezárta az ingatlantulajdonosként a Gere? Emlékszünk mekkora botrányokat váltott ki vele? Eltudjuk képzelni azt, hogy milyen lenne mondjuk a Boglya utcán ugyanez? Hány ember közlekedését és eljutási lehetőségét sértené? Ugye nem szeretnénk ilyet?

Az útszűkületek kezelésére, tehát nem mód a kisajátítás vagy mindazok regzálása, akik az útszűkületek mellett élnek! Az egyetlen mód a Csépi úti Katasztrófavédelem kivételével az, ha a Becz Péter önkormányzati képviselő, gazdasági bizottságvezető édesanyjának Holló utcai telkéhez hasonlóan tisztességes áron (igaz Becz Péter édesanyjának telkét négyszeres áron vették meg, de sokan nem ezt csak tisztességes árat kérnek) megvennék azokat és Önkormányzati tulajdon lenne, vagy infrastrukturális fejlesztés címszóval pályáznának ezek megvételére és a helyzet rendezésére! Ezzel nem lenne konfliktus, útlezárás, kiegyenesített kasza, vasvilla igérete, hanem békésen lehetne megoldani mindezt.

A Katasztrófavédelemnél persze más az eset. Ott a Katasztrófavédelem beljebb vinné a kerítést, ha megoldódna a villanyoszlopok problémája és áthelyezési költsége! Ne feledjük egy oszlop áthelyezése több százezer forintot jelentene az Önkormányzatnak. Ugyanakkor ez lebarterezhető! Az ELMŰ is keresi ugyanis a reklámfelületeket, a támogatási lehetőségeket, illetve a fejlesztési és terjeszkedési potenciállokat. Erős városvezetésnek, amellyel most nem rendelkezünk, de amely ha ügyesek vagyunk lehet tárgyaló asztalhoz lehetne ülni velük!

Másik probléma, amely miatt az útszűkületek problémája előkerült az, hogy az itt lakók tömegének közlekedése mellett hatalmas az átmenő forgalom. Ezzel a forgalommal valamit kezdeni kellene! Erre javasoltuk mi a Buckát elkerülő gyorsforgalmi útat a Csepel Autógyár gyárkerítésén belül, amely részben tehermentesíthetné a buckai utakat, amelyek így egységes lakóövezeti közlekedésbe térhetnének át a lakóövezetekben (ilyen van például Kispesten) megszokott közlekedési elvekkel.

 Csizek Csaba

Buckai Szövetség Egyesület

elnök

06-70-70-15-911