Tisztelt Alkotmánybíróság!

A bíróság iránti tiszteletünket megtartva azzal a kérdéssel és állásfoglalás kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy Magyarország Alaptörvénye vonatkozásában a XXI. cikk (1) bekezdése, mely szerint

„Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.”

kire vonatkozik? Vonatkozik-e valóban minden magyar állampolgárra? Vonatkozik-e a Szigetszentmiklósiakra, a Buckaiakra avagy sem?

Ha nem vonatkozik, akkor hol van a kitétel, ahol lehet az érintettekre vonatkozó kikötéssel szembesülni, s ha vonatkozik, akkor hogyan lehet azt egy alacsonyabb rangú jogszabállyal figyelmen kívül hagyni és semmibe venni? Olyan alacsonyabb rangú jogszabállyal, mint például a Büntető eljárásról szóló törvény?

Az Alaptörvény továbbá azt is előírja a XV. cikk (1) bekezdésében, hogy:

„A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.”

Szeretnénk megtudni, hogy kire vonatkozik ez? Létezhet, hogy vannak, akik egyenlőek és vannak, akik egyenlőbbek? Létezhet az, hogy az egyenlőségnek több értelme van? Létezhet az egyenlőségek valakire mégsem vonatkoznak?

Természetesen a kérdések ebben formában talán túl érdekesek lehetnének, de természetesen oka van ennek! S ez a két ok a Magyarország 30 legszennyezettebb területe közé tartozó Bucka-tó esete, melyet 4,770 milliárd forintért sem takarítottak ki, valamint Szigetszentmiklós csapadékvíz elvezetése, annak hiánya, érdekes pénzei és egészségre ártalmas fertőzés veszélyei!

A IX. kerületi Ügyészség szerint, melyet a BG.965/2018/2-es számú határozatában vezetett le a Bucka-tó talajforgatásának, ki nem takarításának, az eltűnt 4,770 milliárd forint Uniós pénznek az ott élő lakosság és a terület civiljei nem érintettjei és nem sértettjei. Szerintünk ugyanakkor, ha egy súlyosan egészségre ártalmas borzalomra kap valamely intézmény, hivatal, cég pénzt, hogy eltakarítsa és ezzel az ott élő lakosság élkörnyezetét javítsa, de azt nem végzi el, akkor az bizony az ott élő emberek ezreinek életét befolyásolja, egészséges élethez való jogát sérti, s mivel a kapott támogatásnak valójában ők kedvezményezettjei címzettjei, így az eltűnt pénznek ők is a sértettjei! Olyannyira, hogy az egészségük és az életük a tét! Márpedig az egészséges élethez és környezethez való joguk elvileg alkotmányos joguk, melyet nem lehetne felülírni! Érthetetlen, hogy mindezt egy ügyészség, vagy bárki miért akarja figyelmen kívül hagyni, lesöpörni és elbagatelizálni!

Ha egy ilyen horderejű ügyet elbagatelizálni lehet az Alaptörvénnyel is szembe menve, akkor van valójában Magyarországon törvény előtti egyenlőség elve? Érvényesül ez? Vagy van, akit egy piti ügyért életfogytiglanra ítélnek, míg más, például aki nem takarította ki a Bucka-tót és eltette a 4,770 milliárdot elkövethet bármit és bármikor?

Ugyanez a helyzet a csapadékvíz elvezetés tekintetében! Szigetszentmiklóson olyan nincsen! Már számtalan feljelentést tettünk ennek tekintetében, hiszen nem egy helyen az elvileg zárt, de gyakorlatilag mégsem zárt szennyvízhálózattal keveredve hömpölyög az úttesten! Van, hogy 3 napig ezt a fertőt és annak következményét nem takarítja el senki sem és semmilyen formában sem! A fertőt széthordják a kerekek, ott van a kertekben, a cipőkön és a teljes környezetben! Van  egy cég, amely pedig ezen a címen, azaz a csapadékvíz elvezetés címén évi 50 millió forintot vesz fel, miközben munkájából városi szinten nem látszik semmi sem! Ővé az 50 millió teljesítmény nélkül, miénk a fertő és a minden esőzésnél elárasztott város! Az Ügyészség szerint (T.K.1009/2018/1-I, G.1719/2018/1) ennek sem vagyunk érintettjei, mert míg a Bucka-tónál az Európai Unió és a Magyar Állam, addig itt a Magyar Állam, a Szigetszentmiklósi Önkormányzat és a Pest Megyei Kormányhivatal tehetne valamit!

A Magyar Állam szerintünk azt sem tudja, hogy nálunk szennyvízzel keveredett fertő ár szokott lenni, minden esőzés idején! Az Önkormányzat az 50 milliós cég gazdája, akit eddig sem igazán érdekelt, hogy az általa tulajdonolt cég munkájából nem látszik semmi sem! A Kormányhivatal fő munkája pedig és hangsúlyozottan tapasztalataink szerint, hogy 5 különböző formában megfogalmazza, hogy miért nem illetékes az adott kérdésben, s miért forduljunk bárki máshoz csak hozzá nem!

Összességében, tehát igaz, hogy a Bucka-tó miatt a mi talajvizünk ihatatlan, locsolásra, fürdésre alkalmatlan, 6 éven aluliakra életveszélyes és bőrbetegséget okoz, de bár állítólag jogunk van az egészséges környezethez, mi nem vagyunk érintettek, tehát értelmezésünk szerint az Ügyészség iránymutatását követve ebbe nyugodtan bele is pusztulhatunk! Ha van is Alkotmányos jogunk! S kérdés Önöktől az, hogy ilyennel mi rendelkezünk-e, akkor az le van sajnálva és semmibe van véve?

Továbbá igaz, hogy a mi házainkat mossa a szennyvízzel keveredett hömpölygő ár minden esőzés idejében, s minden teljes mértékben fertőzés veszélyes mi nem vagyunk érintettek az Ügyészség szerint az egészséges élethez való jog és a törvény előtt mindenki egyenlő jog nevében és tekintetében! Rendelkezünk mi egyáltalán ezekkel a jogokkal és úgy vannak semmibe véve vagy nem is rendelkezünk vele?

Valamint igaz, hogy például az az 50 millió forint, amelyet az adott Önkormányzati cég a csapadékvíz elvezetésért az Önkormányzattól kap közpénz, de mivel az Önkormányzattól kapta, ezért nem vagyunk a kérdésnek érintettjei és sértettjei az Ügyészség szerint, még akkor sem ha mi adóforintjainkból van az a pénz, tehát hiába kezelik nyert, vagy talált elemként!

Rendben van ez így? Vannak nekünk alkotmányos jogaink? Esetleg az Alkotmány vagy újkori nevén Alaptörvény egy dísz, mely csak a kiváltságosokra, esetleg senkire se vonatkozik?

S végezetül, de nem utolsó sorban! Állítólag mindenkit megillet az egyenlő bánásmód elve! Állítólag ez is egy alapvető jog! Hozzátesszük állítólag!

Ha így van, akkor miért kell olyan például ügyészségi határozatokat olvasnunk, melyből síkit, hogy az ügyész nem vagy csak felületesen olvasta el a levelünk! Miért gondolják azt, hogy ha leírják, hogy nem fellebbeztünk egy elfogult bíró törvénytelen eljárásával szemben az igaz lesz, amikor leírtuk, hogy a bíró határozata alkalmatlan bárminek a megállapítására, de ennek ellenére éltünk a törvényes jogokkal és fellebbeztünk sok más mellett új elsőfokot kérve, hogy módunk legyen álláspontunk kifejtésére egy tisztességes eljárás keretében a tisztességtelen eljárással szemben. Miért kell elszenvednünk a sledrián felületességet? Vagy ebben merül ki az egyenlő bánásmód elve?

S miért kell megértenünk, hogy ha környezetszennyezés van, akkor egy ügyész, aki elvileg 12 évet járt az érettségiig, 5 évet járt az egyetemen, hogy jogi végzettséggel rendelkezzen az egyéb tanulmányokról nem is beszélve, hogy ha a környezetszennyező kifolyónál burjándzik a növény, akkor azt írja nincs környezetszennyezés! Ez a kijelentés ugyanis fizikai fájdalmat okoz, mert akkora hülyeség! Aki valaha volt már természetismeret órán vagy biológiáról hallott már valaha az tudja, hogy nagyon nem így van! Nem mellesleg Csernobilban is burjándzik a növény! Aki az ügyésznek hisz az nyugodtan kipróbálhatja ott milyen egészséges környezetről beszélhetünk!

Az egyenlő bánásmód nevében miért kell megértsük, hogy egy ügyész lejáratja a teljes ügyészségi intézményrendszer egészét?

Valamint miért kell megértsük, hogy egy adott ügyészség és az ügy egy fontos szereplője vagy szereplői között ha összefonódást vélünk felfedezni és elfogultságot jelentünk, akkor az semmibe vegyék! Az egyenlő bánásmód elve hol érvényesül ebben a tekintetben? Vagy a törvény előtt mindenki egyenlő elve? Mi az, hogy mi nyomozzuk ki az adott ügyészség keretében, mikor látható, hogy ez egész intézmény érintett, hogy kire bizonyítható rá az összefonódás és kire nem? Mióta kell a lakosoknak és a civileknek kötelezően lefolytatni ilyen tekintetben is nyomozati cselekményeket?

Magyarországon vannak még jogai az

embereknek, a

Szigetszentmiklósiaknak, a

Buckaiaknak a civileknek?

Kire vonatkozik az

Alaptörvény, a törvény előtt

mindenki egyenlő, az

egészséges élethez való jog

és az egyenlő bánásmód

elve? S kire nem?

Megtisztelő válaszukat

mihamarabb várjuk!

Szigetszentmiklós, 2018. Augusztus 25

Tisztelettel:

                                                                                            Csizek Csaba

                                                                                 BUCKAI SZÖVETSÉG EGYESÜLET

                                                                                                             Elnök