Tisztelt Agrárminisztérium!
Tisztelt Miniszter Úr!
Tisztelt Köztársasági Elnöki Hivatal!
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Az 1900-as elején mesterségesen kialakított 6,5 hektáros területű Szigetszentmiklósi kiemelt jelentőségű ingatlannal kívánunk Önök elé járulni kérdések tekintetében! Az ingatlan, amely a területén található tóval azonosan a Bucka-tó nevet viseli a Csepel Autógyár, valamint Pest Vidéki Gépgyár épületeihez szükséges sóderek kitermeléséhez szükségesen mesterséges tavakkal rendelkezett!
A kialakított tavak (összesen 4 - /1 nagy, 2 közepes és 1 kicsi/) a sóder kitermelése után elkezdtek önálló életet élni, talajvíz által táplált buzgárok jelentek meg bennük, benádasodtak és halak, békák kezdtek el benne úszni!
Az 1970-es években azonban máig ismeretlen emberek parancsára a terület kétharmadát elkezdték betemetni a Csepel Vas és Fémművek, valamint a Csepel Autógyár által keletkeztetett galvániszappal, kohósalakkal, traktor és teherautó, köztük CSESZÜ akkumulátorral és egyéb ipari hulladékkal! A 4 tóból így lett egy tó, s így érintette a szennyezés tavak feltöltése okán a talajvizet is, mivel vize egy volt a tavak vizével!
Az 1980-as években kommunális hulladék hegyeket hordtak a területre, s gázolajos hordókat, lerobbant autókat, döglött kutyát, macskát, lovat olvasztottak bele a megmaradt tóba címszó úgyis mindegy!
A rendszerváltáskor a szemétből elvittek két teherautónyit! A többit eldózerolták és egy – másfél méter vastag földet hoztak rá! Amit a szem nem lát az nincs is ott alapon!
Az 1990-es évek viszonylag nyugalmi helyzetet hoztak! Mindenki tudta, hogy mi van a földben, de leginkább nem firtatta! Hatalmas placcként jó találkozási hely volt és remény arra, hogy egyszer ki lesz takarítva és itt lesz Szigetszentmiklós egyik, hanem legnagyobb szabadtéri rendezvényközpontja!
2001-ben aztán változás következett be! A Csepel Autógyár területén talált 10 ezer darab ciános hordó a környékre is kihatott! Kihatott és elkezdték vizsgálni sok más mellett a Bucka-tót! A város pályázatokon kezdett el elindulni és teljes kitakarításról lehetett hallani, olvasni! Az akkori Önkormányzati újságokban a teljes szennyezés elvitele jelent meg!
3 pályázaton indultunk, miután az első kettőt elbukta a város! A harmadik az olyan volt, mintha csak ránk írták volna ki! 4,770 milliárd forint Uniós támogatást kaptunk, hogy mindez ki lesz takarítva! De már előszelek nem stimmeltek!
Már az elő dokumentációban az volt, hogy a szennyezés egy része itt marad egy zagytározóba, miközben nekünk egyáltalán nem ezt ígérték! Az akkori Vidékfejlesztési Minisztériumba türelmet kértek tőlünk! Várjuk meg a beruházást és biztos jó lesz!
Nem vártunk! Figyeltünk! Figyeltünk, hogy mennyire nem az történik, amit ígértek nekünk! Figyeltünk, hogy a beruházás nem érinti a teljes szennyezést még területileg sem! Figyeltünk, hogy nem mentek le a talajvízig! A talajvízből a szennyezést nem emelték ki! Figyeltünk, hogy miket temettek vissza és abban mit lehet látni és felháborodtunk, megdöbbentünk! Megdöbbentünk, amikor a véleményünk szerint egyáltalán nem kármentesített, de eddig szabad területen a szennyezés ott maradt egy ormótlan domb formájában! Az ormótlan domb, pedig a szennyezéssel együtt akkora helyet foglal el, hogy használhatatlanná tette legalább a terület felét!
Ez nem volt kármentesítés! Itt valami olyan munka folyt, amit nyilván tekinthetünk nemzeti gyalázatnak és Szigetszentmiklós, a Bucka teljes mértékű elárulásának, cserben hagyásának!
Ráadásul az el nem végzett rekultiváció soha nem látott negatív hatással hatott! Feloldódtak az eddig lerakódott vegyi anyagok és fehéren habzó, lúgos anyagok jelentek meg áramlási irányban a szivattyú szűrökön és habzó, maró hatású vizek folynak ki a talajvízből táplálkozó csapok sokaságából!
Tudjuk azt, hogy a Bucka-tó Magyarország 30 legszennyezettebb területének egyike a Greenpeace kimutatása szerint! Tudjuk azt, hogy mi szóltunk a beruházás előtt, alatt és után, hogy itt nagyon, de nagyon nem stimmel a beruházással valami!
Tudjuk, hogy az előző Önkormányzati vezetést egyáltalán nem érdekelte, hogy mik itt a tények és milyen hatással rendelkeznek! Vajon miért tette ezt az előző Önkormányzat? Mi motiválhatta arra, hogy necsak ne segítsen, hanem nagyobb problémába sodorja az itt élőket? Vajon mi motiválta a kivitelezőt, hogy olyan munkát végezzen, melynek hatására nagyobb a baj, mint előtte volt? Téves információ alapján dolgozott? Nem mérte be a helyet és a körülményeket? Haragudott az itt élőkre és úgy gondolta vélt vagy valós sérelméért az itt élőkkel kitol?
Tudják Magyarországon az egészséges élethez, ezáltal az egészséges vízhez való jog alapvető alkotmányos jog, amely bármely magyar állampolgárt megilletne! Kivéve talán a Szigetszentmiklósiakat, a Buckaiakat, akiknek ha nincs több százezer forintjuk, akkor ihatják azt a vizet, melyről még az előző Önkormányzat írta azt, hogy azt fogyasztani teljes Szigetszentmiklós területén tilos! Esetleg járhatnának köztéri kutakra, ha azok mondjuk nem lennének itt-ott ki tudja miért elzárva vagy az elmúlt 5 évben érthetetlen és megmagyarázhatatlan Önkormányzati döntéseknek köszönhetően megritkítva!
S akkor csak az itt élőkről beszélünk, s az átutazokról, akik állítólag közlekednek valamilyen zarándokúton (se bicikli út, se köztéri kút, se útvonal, hogy ez merre menne csak itt-ott tábla, hogy állítólag van ilyen), nos tehát őróluk nem!
Hogyan lesz ez ezentúl? Tovább folytatják a talajvíz szivattyúzását, miközben a szennyezés ott van és ott maradt? Kin segít ez a pénznyelő látszat munka? Vagy vissza küldik a kivitelezőket és az eredeti költségen megcsinálják azt, amit eredetileg is kellett volna mindenféle ormótlan domb nélkül?
S mi lesz azokkal az emberekkel, akik szegényebbek, akik talajvizet ittak a tiltások ellenére és most úgy tűnik betegesebbek? Hogyan segítenek rajtuk? Mit tegyenek? Mit tehetnek?
KÖSZÖNJÜK SZÍVES VÁLASZUKAT ÉS INTÉZKEDÉSÜKET!
Szigetszentmiklós, 2019. November 6
Tisztelettel:
Csizek Csaba
BUCKAI SZÖVETSÉG EGYESÜLET
Elnök
