Buckai Szövetség Egyesület

Buckai Szövetség Egyesület

Megdöbbentő szolgáltatások nyomában: Mit jelent a Sziget TAXI Szigetszentmiklósnak?

2021. május 24. - Buckai Szövetség Egyesület

Néha az ember úgy érzi jobb várni, amikor egy erős impulzus éri, s jobb a dolgokat higgadtabb és objektívebb mederbe sorolni csak azért és csak úgy, hogy az érvek ne indulatokból szülessenek! Pláne ne, ha egy történelmi szolgáltatóról esne szó!

 

Történelmi! De nem maradt-e el? Nem ragadt-e le olyan színvonalon és olyan minőségben, melyet élvezni aligha lehet? Igen az 1983 óta működő Sziget TAXI működése cikkünk jelen alapköve!

 

2018!: Egy ismerőssel állunk a Szigethalmi Vadaspark bejárása után. Úgy döntöttünk, hogy szeretnénk bejárni Szigetszentmiklóst is, de a tömegközlekedtetési összeköttetés e tekintetben szörnyű, pláne ha hozzátesszük az esemény hétvégén történt! Felhívjuk hát a helyi TAXI társaságot, amely teljesen nyugodt hangon közli TAXI-t 2 óra múlva tud biztosítani!

 

2019!: Jelentős közéleti tevékenység után szerettünk volna éjjel iroda bázisunkról hazajutni. A Sziget TAXI száma nem elérhető, mivel a Bucka buszok utolsó járata után jelentős mértékben Szigetszentmiklós területén TAXI szolgáltatás, legalábbis a Sziget TAXI által tapasztalataink szerint nincsen!

 

és a sor sokáig sorolható lenne, de:

 

2021 Május 19: Budapesti tárgyalásról érkezünk vissza egy Szigetszentmiklósi tárgyalásra. Hogy menjen minden ezért még Szigetszentmiklósról megy a telefon, hogy ekkor és ekkor érkezünk meg és szeretnénk, ha kocsi lenne! Mint mondták ez természetes! 35 perc múlva az előrejelzésnek megfelelően megérkezünk Szigetszentmiklósra, de TAXI a környéken nincsen, az iroda zárva van és mikor felhívjuk őket, akkor még ők vannak megsértődve, hogy miért kérjük számon mégis mi történt ebben az esetben! Mindezt ömlő esőben!

 

Jól látható, hogy az ami történt szolgáltatásnak nem nevezhető! Sőt! A szolgáltatás szó megcsúfolásának tekinthető! S ilyenkor az ember gondban van:

 

A Sziget TAXI 1983 óta van térségünkben. Történelmi társaságnak tekinthetjük, mely sokáig ott székelt a kőpark körül. Székhelye éppen útban van a további városfejlesztési lehetőségeknek, de onnan elmenni nem akar, mert szerinte a HÉV állomástól és attól helytől van forgalma.

 

Forgalma? De a fent leírtak alapján nem is érdekli a szolgáltatására igényt tartók milyen igényekkel is rendelkeznek! Többször fordult elő, hogy Szigetszentmiklós területén a BOLT mobilaplikációjából előbb lehetett TAXI-t elérni, mint a helyi illetőségű Sziget TAXI-tól. A BOLT, pedig egy nagy TAXI társaság, még sincs ilyen Úristen módjára arrébb helyezhetetlen székhelye, melyre még a Polgármesternek is azt mondja: Ha arrébb akarják helyezni akkor a Hivatal szerezzen neki hasonlóan jót és forgalmasat. Mindezt csak azért, mert van múltja, miközben nem figyel oda jelen szolgáltatásának színvonalára.

 

Hogy is van ez? Nem a piac határozza meg az igényeket? Nem kell odafigyelni a piaci igényekre, ha valaki tradicionális társaságnak tekinthető? Szembe lehet menni a városfejlesztési igényekkel és hobbi szolgáltatással sokkolni azokat, akik a szolgáltatás igénybe vételén gondolkodnak?

 

A Buckai Szövetség Egyesület szerény véleménye, hogy fontosabb a város fejlesztése, mint egy hobbi szolgáltató hibás szolgáltatása történelmi alapokra helyezve. Fontosabb, hogy a szolgáltatás igénybevétele esetén az is fontos, hogy az igénybe vevőknek tiszteletbe tartsák igényeiket! Nem két óra múlva TAXI-val, nem eltűnéssel az esőben, nem éjjel még TAXI sincsennel, hanem ha ez a kérdés komolyan van kezelve, akkor a komolyságot más is érezze! Ha viszont komolytalanul, akkor a kulcsot át kell adni olyannak, aki tudja vinni e kérdést és komolyan.

 

Csizek Csaba

a Buckai Szövetség Egyesület

elnöke

06-70-70-15-911

Atlétikai Stadion egy kicsit másként! - Lehetőség vagy veszély? Fejlődés vagy visszalépés? Milyen hatással vannak ránk, ott élőkre a fejlemények?

Semmit rólunk, nélkülünk szokták mondani főként az oktatás terén, ha születik az érintettek nélkül az ő életüket is befolyásoló és meghatározó döntés! S semmit rólunk nélkülünk mondhatnánk az Atlétikai Stadionra, amelynek alapja úgy lett megpályázva, hogy a lakosságot, az ott élő lakosságot nem kérdezték meg, hogy akarja vagy nem akarja, esetleg hogyan akarja!

Az Atlétikai Stadion számtalan kérdést vett fel és számtalan veszélyt, de érdemes végig nézni ezeket:

Az első nagy kérdés, hogy mi lesz a HÉV-vel és mi lesz a közlekedéssel! Az első képek konkrétan nem látatták a HÉV-et, s ezáltal bárkiben felmerülhetett, hogy Csepel sziget egyik legközpontibb tömegközlekedési eszköze ebben a beruházásban sérülhet! Ne feledjük el, hogy 2016-ban mennyire megtámadták ezt a közlekedési lehetőséget, illetve hogy visszaakarták villamossá zülleszteni! Ne feledjük el, hogy ebben vagy kapacitás csökkentés lett volna vagy kapacitás tartás mellett olyan sűrűn kellett volna lezárni (50 másodpercenként) meghatározó környékbeli utakat (II. Rákóczi Ferenc út, Soroksári út), amely Dél Pesten, Csepelen és Csepel szigeten a közlekedést, mint olyat teljesen ellehetetlenítette volna!

A legújabb kori képeken a HÉV már ott van a Stadion mellett! Ugyanakkor nagy kérdés, hogy maradnak a matuzsálem szerelvények vagy vajon tényleg az igényeknek megfelelően alacsonypadló gyorsvasúttá, azaz S-Bahn rendszerré fejlesztik a HÉV-eket az ígért hosszabbítások és fejlesztések mellett.

Szintén nem szabad elfelejteni 2018-at! Ekkor az M0 lehajtóinak lezárásával, a Csepeli út, a Massányi Károly út felújításával Csepel szigeten alakult egy akkora közlekedési káosz, hogy az egyébként 20 – 25 perc alatt megtehető Csepel – Halásztelek – Szigethalom távot 4,5 óra alatt tette meg a busz.

Egy Stadion az egyik Csepel szigeti kijárathoz vajon mit fog eredményezni? Vajon a közlekedésre milyen hatással tud lenni? Segít ezen a tervezet a semmiből a semmibe vezető Galvani híd, amely alig érinti a szigetet vagy újabb kijárat délebbre is kell? Délebbre, amely bevezet Csepel központjába, s délebbre, amely az 51-es út – Majosháza – Szigetcsép – Tököl – Százhalombatta – 6-os út alsó gerincet is elhozza! Ugyanis nem szabad elfelejteni, hogy a Csepel szigeti agglomerációban nem egy település 3-szor 4-szer akkora lett, mint volt a rendszerváltás idején háromszor, négyszer annyi emberrel!

Mi lesz a Csepeli gerincút és a Szigetszentmiklósi gerincút összekötésével, amely több évtizedes ígéret, s amely akkor azt jelentené, hogy mindig csak a településeket elkerülő Csepel szigeti gerincút északi egyharmada épült meg? Mi lesz a Gyártelepi felüljáróval, amely 32 – 33 éves ígéret vagy Gubacsi híddal, ahol 2 * 1 sávon eresztenek át Pesterzsébetre hatalmas néptömeget?

Mi lesz azzal a helyzettel, hogy északra egy, keletre négy, nyugatra egy kijárata van Csepel szigetnek? Vajon változnak, vajon javulnak a helyzetek?

S ez csak a közlekedés volt! De mi lesz a Kvassay zsilip kiszolgáló személyzetének kissé szocreálos, de egyébként szép 19 darab szolgálati lakásával? Megőrzik? Leépítik? Ha leépítik a jelenlegi munkaerőhiány mellett, akkor ki fogja karbantartani a zsilipet és üzemeltetni?

Mi lesz a Kisdunával egyébként? Képes a Kisdunai hajózás újjáéledni? Lesz zöld közlekedési csomópont (HÉV, villamos, vonat, hajó) Közvágóhídon és a Kvassay híd mellett? Ki lesz takarítva vajon a Kisduna mikként azt például Baranyi Krisztina Ferencvárosi polgármester akarja?

Tudjuk, hogy sokan azért támogatták az Atlétikai Stadiont például Csepelről, mert attól félnek, hogy máskülönben nem juttatna fejlesztési pénzeket az állam a területnek! De gondolkozzunk el, hogy vajon valóban fejlesztések jönnek, melyek segítenek a térségen vagy valami más, melytől csak a Jó Isten mentsen meg?

Lesz ebben konzultáció? Megkérdezik az embereket vagy már megint nélkülünk és rólunk szóló döntések születnek, melyek vagy bejönnek vagy nem?

Nem kellene valami garancia esetleg?

 

 

Csizek Csaba

a Buckai Szövetség Egyesület

elnöke

06-70-70-15-911

Az Atlétikai csarnok komoly veszélyt jelent, ha eredetileg ígért helyére érkezne el!

 

Talán nem látják egyesek a kormányban, talán nem látják egyesek Budapest egyes részeiben, de az Atlétikai Stadion elhozatala Csepelnek, Csepel szigetnek és Dél Pestnek is komoly veszélyt jelent! Komoly veszélyt jelent azon a helyszínen, amelyre érkezne! Ugyanis azon a helyen zöldet pusztítana el, meggátolná a Kisdunai hajózás újjáélesztését, gátat szabna a Csepeli HÉV fejlesztésének, a Csepeli és Ráckevei HÉV összekötésének és egy zöld környezetben kialakítandó közlekedési csomópontnak!

 

 

 

Az Olimpia bújtatott Stadionja, amely 2016-ban a Csepeli HÉV elpusztításának terve után hála Istennek és a köz érdekében meg lett gátolva és le lett szavazva nem veszi figyelembe se azt, hogy Csepel sziget kritikus állapotban van közlekedésileg, sem azt, hogy mi a térség, a közösség hosszú távú érdeke!

 

A térség és Csepel sziget, egyben Dél Pest közösségi érdeke biztosan nem egy olyan Stadion, amely közlekedési fejlesztési lehetőséget rombol és csökkenti a zöld felületet! Biztosan nem egy olyan Stadion, amely nem veszi figyelembe a környezetet és azt, hogy mennyire kritikus állapotba került Csepel sziget és Dél Pest!  S biztos az is, hogy a Stadion, ha beljebb jönne akár Csepel szigetre, akkor is csak akkor valósítható meg, ha jelentős kijáratokat biztosítanak! Ha nem kell éveket várni egyes orvosi vizsgálatokra, ha a Csepeli Kórház vissza nyeri egykori fényét, s nemcsak egy lepusztult elfekvő! Akkor beszélhetnénk erről, ha a Csepeli gerincút és a Szigetszentmiklósi gerincút végre össze lett kötve és mondjuk a peremvidékek, például amelyek Szigetszentmiklós és Csepel között helyezkednek el nem érzik azt, hogy két település mostoha gyermekei is egyben!

 

 S akkor jöhetne el, ha a Csepel SC helyére érkezne! Újjáépítve, s annak történelmi jelentőségét kiemelve!

 

Na majd akkor erre visszatérhetünk!

 

És akkor nem beszéltünk a finanszírozhatóságról és a fenntarthatóságról!

 

Csizek Csaba

a Buckai Szövetség Egyesület

elnöke

06-70-70-15-911

 

BUCKA CSATORNA - Ha egy beruházás körül csak zűr van - 2. rész: MEGÉRKEZETT AZ ELEFÁNT A PORCELÁNBOLTBA!

Legalább 8 ezer érintett lakos, ingatlantulajdonos és víkend telkes is! Két beruházás egyben, amely nem keveredhetne, de úgy tűnik mégis keveredik, megérkezett munkások, akik semmit sem tudnak, akik lelketlenül kezelik a dolgokat, s ügyintézők, akik ugyanarról minden alkalommal mást, mindenkinek mást mondanak! Így kezdődött meg 2014-ben az a Bucka csatorna beruházás, amelyben nem volt kontroll, hiszen a közmű társulat televolt téve az akkori polgármester kádereivel, akik nem szóltak semmiért semmit sem, pláne az emberek érdekei érdekében nem!

 

Bár megígérték, hogy minden problémát, amit okoznak azonnal kijavítanak és helyre hoznak, de mégis a valóságban kerítés bedöntések, utca elöntések, megrepesztett házak és vastörmelékkel telített építési hulladékkal feltöltött házak maradtak mögöttük! Volt olyan, amit minisztériumi ellenőrzés után helyrehoztak (pl.: Körös utca), de volt olyan, amelyhez a Hivatalok csak 2 év után érkeztek! 2 év után azt mondták már nincs eláradva, már nincs bedöntve! Mégis mit gondoltak? Úgy hagynak mindent éveken keresztül a károsultak?

 

Furcsa és érdekes vélemény és észrevétel jelent meg szakemberektől, akiknek egyike a Narancs utcában a kiviteli terveket elkérte! Majd azt mondta, hogy elnézést, de nem az van a földben, ami a terven szerepel. Ez legalább 3-as silányabb minőség! Cseréljék ki! Ott kicserélték! De hány és hány hely volt, ahol nem? Ráadásul laikusnak, mint nekünk az csak egy csatornacső! Honnan tudhatnánk, hogy nem is azt teszik le, ami szerepel a tervekben és nem is abban a minőségben?

 

Érdekes a forgalomtechnika! A forgalomtechnika szervezéséért felelős nem tudta merre megy a Bucka busz és az mennyi idő alatt ér körbe! Az egyszerre lezárt főutak miatt volt, hogy nem volt más menekülő út, mint a Sas utca! Mikor ott két kisteherautós szembe találkozott volt olyan nagy balhé, hogy még rendőr is kellett! Ezt követően érdekes módon már tudták szabályozni a helyzetet!

 

Az embereknek illúziót keltettek! Azt mondták a csatorna közmű társulat és annak alkalmazottja segíteni fog az embereken! De többen segítségben nem, csak megaláztatásban részesültek! Amit ott az ügyintéző művelt már-már horror történetek best sellerje lehet!

 

Azt mondták nem szabad összekeverni a szennyvíztelep bővítésének számláit a Bucka csatorna kiépítésével, mert míg a szennyvíztelep egy egész várost érintett, amely éppen ezért nem hárítható csak a Buckai emberekre, addig a Bucka csatorna a Buckai emberek költsége! Soha és senki nem bizonyította be, hogy mindez tényleg nem keveredett!

 

Majd elindult a beruházás egy intenzitás növelési pályázaton! Egy pályázaton, hogy még több pénzt kapjon! De Önök szerint az embereknek akarták adni a további visszajáró pénzeket? Nos ez lesz a következő rész témája és lényege! Akkor is olvassanak bennünket!

 

Csizek Csaba

a Buckai Szövetség Egyesület

elnöke

06-70-70-15-911

BUCKA CSATORNA - Ha egy beruházás körül csak zűr van - 1. rész: A KÁOSZ KEZDETE!

2.643.259.719 Ft elszámolható nettó összköltség 2.510.261.463 Ft értékű kapott támogatás mellett! Kezdetben 2.800 – 2.900 ingatlanérdekeltséggel rendelkező beruházás, amely a végére 3.624 érintett ingatlanegységre emelkedett! 94,9684 %-os támogatottság a kezdeti 85 %-os helyett egy intenzitás növelést követően! De hogyan lett Szigetszentmiklós valaha volt egyik legnagyobb csatorna beruházása egyben a legátláthatatlanabb és a legzűrösebb?

 

2010-ben annyi-annyi ígérgetés után végre eljött az idő, amikor Szigetszentmiklós legnagyobb és legelmaradottabb városrésze, az Alsóbucka, rövidítve csak Bucka végre pályázatot nyert, hogy csatornája lehessen! A beruházás két fordulós volt és kezdetekben a felmérésre és a feltételek biztosítására épített! A feltételek biztosítására, ami azt jelentette, hogy ahol például nem rendelkeztek papíron vezetékes vízzel oda be kellett vinni a vizet! Ahol, pedig kisajátítás kellett oda szükséges volt az is, hogy a kisajátítás megtörténjen!

A második forduló már a beruházást, a csatornaközmű társulat megalakulását, az egységnyi ingatlan hozzájárulás mértékét jelentette, s számtalan feltételt!

Feltételt, amely a lakosságnak segített volna, ha egy percig is igaz lett volna! De erről majd később!

A Bucka Csatorna Viziközmű Társulat megalakult! Azonban csupa olyan emberekkel, mint delegáltakkal telítve, akik lojálisak voltak az akkori vezetéshez! Bár a Társulatnak az lett volna a feladata, hogy a beruházást a lehető legolcsóbban és a lehető legjobb minőségben hozzák el, valamint hogy ellenőrző szerepe legyen. végül csak pénzbehajtásra használták fel bármilyen kérdés, utána nézés mellőzése mellett.

 

Komoly aggodalmat okozott a beruházás két féle kivitelezése! Bizonyos helyekre a gravitációs, azaz a szabadeséses csatorna lett megígérve, bizonyos helyekre a nyomásos, amelyet szivattyúval láttak el! Azt mondták a két csatorna között nem lesz különbség, mert bár az átemelő szivattyúval rendelkező csatorna több költséggel jár a villanymotor villanyszámlája és a karbantartási költségek miatt azt majd megtérítik és hozzájárulnak! Azt is ígérték, hogy a beruházás során okozott esetleges károkat helyre hozzák, így nem lehet senkinek semmi baja! Meg lett ígérve egy iroda ott lévő alkalmazottal! S meglett ígérve, hogy mindenben és minden téren segítenek a lakosoknak!

 

Hogy így lett-e azt olvassák el a folytatásba és a következő részben.

 

Csizek Csaba

a Buckai Szövetség Egyesület

elnöke

06-70-70-15-911

Volt-e valós szándéka az ellenzéknek Csepel megnyerésére és felemelésére?

Furcsa megkereséseket kapott a Buckai Szövetség Egyesület Csepelről és a méltán ismert és elismert ellenzéki médiától azok után, hogy Csepel egyetlen ellenzéki alpolgármestere egyben a Buckai Szövetség Egyesület Csepeli delegáltja, Pákozdi József lett!

 

Az egyesület Csepeli ága, mitöbb már az egyesület központja is meglett vádolva FIDESZ-es kollaborációval! Ez mindannak függvényében ami az egyesület múltjáról ismeretes finoman szólva is megmosolyogtató és vicces feltételezés, de valójában teljes képtelenség!

 

De nézzük, hogy miért is mondhatják ezt?

 

2019 November 6: Csepel 3 alpolgármestert választ meg! Két FIDESZ-est és egy ellenzékit, akiből az utóbbi történetesen a már említett Pákozdi József! Az ellenzéknek nevezett formáció ezt megelőzően olyan javaslattal élt, amelyet senki se gondolhatott komolyan! Elvette volna a polgármester összes jogát, s csak a protokoláris jogot hagyta volna meg! Ilyen komolytalan javaslatot épelméjű ember nem támogathatott, s ez vezetett a 9:9-es testületnél ahhoz, hogy végül le legyen szavazva 11:7 arányban! Később egy képviselő a médiában is erre hivatkozott!

 

Közben azonban mélyen hallgatnak arról, hogy miközben több helyen az ellenzék győzelme után is egy frakció maradt (gondoljunk például Szigetszentmiklósra), aközben Csepelen rögtön lett Momentum frakció 1 fővel, MSZP frakció 3 fővel, LMP frakció 1 fővel, DK frakció 2 fővel, Jobbik frakció 1 fővel a nagy összefogással mit sem törődve!

 

Ki is árulta el akkor az ellenzéket és hogyan is juthattunk ide?

 

Úgy juthattunk ide, hogy az ellenzék felépített egy embert röpke két év alatt! Ennek az embernek a neve, akit mindenki szeretett és tisztelt Takács Mónika! A név garantálta volna, hogy Csepelen úgy legyen összefogás, úgy legyen egység, hogy nem másznak be régi vállalhatatlannak vélt baloldalon is leszerepelt személyek a testületbe! Személyével szinte garantált lett volna, hogy Csepel, amely az országgyűlési választásokon is ellenzékivé vált az Önkormányzat terén is ellenzéki lesz! De nem így lett! Az MSZP-s őscsontvázak erősebbek voltak mint a tiszta új akarat és új fuvallat! Takács Mónikának Júniusban máig megmagyarázhatatlan okokból mennie kellett! Egy ismeretlen, a deviza hiteles károsultak probléma kezelésében kissé kétes hírnevet szerzett személy, bizonyos Erdősi Éva lépett a helyére sokak értetlenségét kiváltva! A Szövetség Csepeli szervezete ezen lépés miatt alakult meg! Sosem értettük meg, hogy ezt miért kellett! S, hogy a probléma jól látható legyen a Csepeli Momentum is tartott már ott, hogy otthagyja az összefogás asztalát a vállalhatatlan lista és közös jelöltek miatt!

 

Nyögve nyelős volt ez! Mintha nem akarnának nyerni! Mintha nem akarnák azt, hogy legyőzzék azt a polgármestert, aki a Csepeli HÉV megtámadásával arcul ütötte Csepelt és teljes Csepel szigetet! Miért tették? Mi volt ezzel  a cél? Ezt csak ők tudnák megválaszolni!

 

Ahogy ők tudnák megválaszolni, hogy 2018-ban miért indították el a Csepelen méltán ismert és elismert, de egyben az emberekkel közvetlen képviselővel, Szabó Szabolccsal szemben azt a Bangóné Borbély Ildikót, aki bár szociális politikában olykor jó, de aki néha lenyom olyan nyilatkozatot, amely már-már Németh Szilárdi szinttel vetekszik! Nem mellesleg a Közös Ország Mozgalom rendezvényén egyértelműen kiderült, hogy Bangónénak semmi köze sincs Csepelhez vagy Csepel szigethez! Vajon ők értik azt, hogy ezt miért kellett?

 

2016-ban a Csepeli HÉV megvédésének korában mi együttműködtünk olyan méltán elismert személyekkel, mint Szabó Szabolcs, az azóta visszavonult Hudák János,  a most visszaléptetett Takács Mónika vagy a lekollaboránsozott Pákozdi József! Szabolcs és József kivételével a többiek hova lettek? Vajon tisztában van-e  a valódi ellenzéki oldal, hogy milyen emberek visszaléptetése, félre állítása, az ellenzék milyen szintű elárulása folyt Csepelen? S, ha tudja, akkor vajon nem érzi-e azt, hogy az ami Csepelen folyt az ellenzékhez méltatlan?

 

Ha mindezen elgondolkodnak emberek, akkor vajon elgondolkodnak-e azon, hogy mennyi hitele van annak, ami most megjelent egyes sajtó orgánumokon? Hogy az általunk nagyon tisztelt Dukán András Ferenc  a Momentumtól vajon nem értett-e valamit nagyon, de nagyon félre? S elgondolkodtak-e vajon azon, hogy ha ellenzék és hogyha Csepel, akkor most itt kellene megnyomni egy RESET-et! Egy RESET-et és szépen előlről felépíteni mindent! Mert nem, nem a Buckai Szövetség Egyesület árulta el Csepelt, s nem, nem a Buckai Szövetség Egyesület veszítette el ellenzéki létét, hanem azok, akik nyáron kifaroltak Takács Mónika mögül! Azok, akik hagyták, hogy az a bohózat végig menjen Csepelen, ami végig ment! Azok, akik hagyták azt, hogy egy olyan legyen Csepelen újra polgármester, aki megtámadta Csepel egyik legfőbb jelképét, a Csepeli HÉV-et! S, akik 2018-ban attól sem riadtak vissza, hogy neki menjenek Szabó Szabolcsnak!

 

Üdvözlettel:

Csizek Csaba

a Buckai Szövetség Egyesület

elnöke

06-70-70-15-911

Várhatjuk-e a Bucka-tó kármentesítésének felülvizsgálatát, a mérgező komponensek független kivizsgálását és a valódi rekultivációt?

Tisztelt Agrárminisztérium!

Tisztelt Miniszter Úr!

Tisztelt Köztársasági Elnöki Hivatal!

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!

 

 

 

Az 1900-as elején mesterségesen kialakított 6,5 hektáros területű Szigetszentmiklósi kiemelt jelentőségű ingatlannal kívánunk Önök elé járulni kérdések tekintetében! Az ingatlan, amely a területén található tóval azonosan a Bucka-tó nevet viseli a Csepel Autógyár, valamint Pest Vidéki Gépgyár épületeihez szükséges sóderek kitermeléséhez szükségesen mesterséges tavakkal rendelkezett!

 

A kialakított tavak (összesen 4 - /1 nagy, 2 közepes és 1 kicsi/) a sóder kitermelése után elkezdtek önálló életet élni, talajvíz által táplált buzgárok jelentek meg bennük, benádasodtak és halak, békák kezdtek el benne úszni!

 

Az 1970-es években azonban máig ismeretlen emberek parancsára a terület kétharmadát elkezdték betemetni a Csepel Vas és Fémművek, valamint a Csepel Autógyár által keletkeztetett galvániszappal, kohósalakkal, traktor és teherautó, köztük CSESZÜ akkumulátorral és egyéb ipari hulladékkal! A 4 tóból így lett egy tó, s így érintette a szennyezés tavak feltöltése okán a talajvizet is, mivel vize egy volt a tavak vizével!

 

Az 1980-as években kommunális hulladék hegyeket hordtak a területre, s gázolajos hordókat, lerobbant autókat, döglött kutyát, macskát, lovat olvasztottak bele a megmaradt tóba címszó úgyis mindegy!

 

A rendszerváltáskor a szemétből elvittek két teherautónyit! A többit eldózerolták és egy – másfél méter vastag földet hoztak rá! Amit a szem nem lát az nincs is ott alapon!

 

Az 1990-es évek viszonylag nyugalmi helyzetet hoztak! Mindenki tudta, hogy mi van a földben, de leginkább nem firtatta! Hatalmas placcként jó találkozási hely volt és remény arra, hogy egyszer ki lesz takarítva és itt lesz Szigetszentmiklós egyik, hanem legnagyobb szabadtéri rendezvényközpontja!

 

2001-ben aztán változás következett be! A Csepel Autógyár területén talált 10 ezer darab ciános hordó a környékre is kihatott! Kihatott és elkezdték vizsgálni sok más mellett a Bucka-tót! A város pályázatokon kezdett el elindulni és teljes kitakarításról lehetett hallani, olvasni! Az akkori Önkormányzati újságokban a teljes szennyezés elvitele jelent meg!

 

3 pályázaton indultunk, miután az első kettőt elbukta a város! A harmadik az olyan volt, mintha csak ránk írták volna ki! 4,770 milliárd forint Uniós támogatást kaptunk, hogy mindez ki lesz takarítva! De már előszelek nem stimmeltek!

 

Már az elő dokumentációban az volt, hogy a szennyezés egy része itt marad egy zagytározóba, miközben nekünk egyáltalán nem ezt ígérték! Az akkori Vidékfejlesztési Minisztériumba türelmet kértek tőlünk! Várjuk meg a beruházást és biztos jó lesz!

 

Nem vártunk! Figyeltünk! Figyeltünk, hogy mennyire nem az történik, amit ígértek nekünk! Figyeltünk, hogy a beruházás nem érinti a teljes szennyezést még területileg sem! Figyeltünk, hogy nem mentek le a talajvízig! A talajvízből a szennyezést nem emelték ki! Figyeltünk, hogy miket temettek vissza és abban mit lehet látni és felháborodtunk, megdöbbentünk! Megdöbbentünk, amikor a véleményünk szerint egyáltalán nem kármentesített, de eddig szabad területen a szennyezés ott maradt egy ormótlan domb formájában! Az ormótlan domb, pedig a szennyezéssel együtt akkora helyet foglal el, hogy használhatatlanná tette legalább a terület felét!

 

Ez nem volt kármentesítés! Itt valami olyan munka folyt, amit nyilván tekinthetünk nemzeti gyalázatnak és Szigetszentmiklós, a Bucka teljes mértékű elárulásának, cserben hagyásának!

 

Ráadásul az el nem végzett rekultiváció soha nem látott negatív hatással hatott! Feloldódtak az eddig lerakódott vegyi anyagok és fehéren habzó, lúgos anyagok jelentek meg áramlási irányban a szivattyú szűrökön és habzó, maró hatású vizek folynak ki a talajvízből táplálkozó csapok sokaságából!

 

Tudjuk azt, hogy a Bucka-tó Magyarország 30 legszennyezettebb területének egyike a Greenpeace kimutatása szerint! Tudjuk azt, hogy mi szóltunk a beruházás előtt, alatt és után, hogy itt nagyon, de nagyon nem stimmel a beruházással valami!

 

Tudjuk, hogy az előző Önkormányzati vezetést egyáltalán nem érdekelte, hogy mik itt a tények és milyen hatással rendelkeznek! Vajon miért tette ezt az előző Önkormányzat? Mi motiválhatta arra, hogy necsak ne segítsen, hanem nagyobb problémába sodorja az itt élőket? Vajon mi motiválta a kivitelezőt, hogy olyan munkát végezzen, melynek hatására nagyobb a baj, mint előtte volt? Téves információ alapján dolgozott? Nem mérte be a helyet és a körülményeket? Haragudott az itt élőkre és úgy gondolta vélt vagy valós sérelméért az itt élőkkel kitol?

 

Tudják Magyarországon az egészséges élethez, ezáltal az egészséges vízhez való jog alapvető alkotmányos jog, amely bármely magyar állampolgárt megilletne! Kivéve talán a Szigetszentmiklósiakat, a Buckaiakat, akiknek ha nincs több százezer forintjuk, akkor ihatják azt a vizet, melyről még az előző Önkormányzat írta azt, hogy azt fogyasztani teljes Szigetszentmiklós területén tilos! Esetleg járhatnának köztéri kutakra, ha azok mondjuk nem lennének itt-ott ki tudja miért elzárva vagy az elmúlt 5 évben érthetetlen és megmagyarázhatatlan Önkormányzati döntéseknek köszönhetően megritkítva!

 

S akkor csak az itt élőkről beszélünk, s az átutazokról, akik állítólag közlekednek valamilyen zarándokúton (se bicikli út, se köztéri kút, se útvonal, hogy ez merre menne csak itt-ott tábla, hogy állítólag van ilyen), nos tehát őróluk nem!

 

Hogyan lesz ez ezentúl? Tovább folytatják a talajvíz szivattyúzását, miközben a szennyezés ott van és ott maradt? Kin segít ez a pénznyelő látszat munka? Vagy vissza küldik a kivitelezőket és az eredeti költségen megcsinálják azt, amit eredetileg is kellett volna mindenféle ormótlan domb nélkül?

 

S mi lesz azokkal az emberekkel, akik szegényebbek, akik talajvizet ittak a tiltások ellenére és most úgy tűnik betegesebbek? Hogyan segítenek rajtuk? Mit tegyenek? Mit tehetnek?

 

KÖSZÖNJÜK SZÍVES VÁLASZUKAT ÉS INTÉZKEDÉSÜKET!

 

Szigetszentmiklós, 2019. November 6

 

Tisztelettel:

 

                                                                             Csizek Csaba

                                                                                BUCKAI SZÖVETSÉG EGYESÜLET

                                                                                                             Elnök

A Buckai Szövetség Egyesület Csepeli szervezetének vezetője, Pákozdi József lett Csepel egyik alpolgármestere

Pákozdi Józsefet választotta a kiegyensúlyozott Csepeli képviselőtestület Csepel 3 polgármestere közül az egyiknek a Csepeli Önkormányzat mai alakuló ülésén.

 

Pákozdi József kifejtette olyan szolgálatot vállal az elkövetkezendő 5 évbe, ahol a Csepeli lakosság érdekei érvényesülnek párt ideológiák és párt érdekek helyett! Személyével esély nyílik arra, hogy a kerület perem vidékei ne legyenek a kerület mostoha gyermekei, s a kerület jó kapcsolatokat ápoljon sok más mellett a szomszéd településekkel!

 

A megmosolyogtató javaslatokkal is tarkított ülésen egyébként a teljes képviselőtestület esküjét letette, miközben az ellenzék egy módosító indítványával csak a protokolláris szerepkörét hagyta volna meg a polgármesternek minden mást elvéve!

 

Érdekes feladat hárul egyébként ezentúl a Csepeli képviselőtestületre miután bár a polgármester a FIDESZ-es Borbély Lénárd maradt, de testületében egyenlő létszámot képez a kormánypárt és az ellenzék is. Így pedig kompromisszumok kellenek , ahhoz hogy bármit is tudjanak kezelni, koordinálni és vezetni!

 

Csizek Csaba

Buckai Szövetség Egyesület

elnök

06-70-70-15-911

Személyes találkozóra időpont kérése Budapest Főpolgármesterétől A Csepeli HÉV jövőjével, a Csepel szigeti közlekedéssel, a Kisduna kezelésével, közlekedésének újjá élesztésével, valamint a leendő Atlétikai Stadion Csepel szigetre történő veszélyforr

Személyes találkozóra időpont kérése

Budapest Főpolgármesterétől

A Csepeli HÉV jövőjével, a Csepel szigeti

közlekedéssel, a Kisduna kezelésével,

közlekedésének újjá élesztésével, valamint a

leendő Atlétikai Stadion Csepel szigetre

történő veszélyforrására tekintettel

 

Tisztelt Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala!

Tisztelt Főpolgármester Úr!

 

 

 

A Buckai Szövetség Egyesület részéről személyes találkozót szeretnénk kérni Főpolgármester Úrtól a Csepeli HÉV jövőjével, a Csepel szigeti közlekedés alakulásával, a Kisduna kezelésével, közlekedésének újjáélesztésével, valamint az Atlétikai Stadion Csepel szigetre történő veszélyforrására tekintettel.

 

Mint talán Főpolgármester Úr is nyilvánvalóan tudja 2016-ban az akkori magyar kormány és Fővárosi Önkormányzat megtámadta a Csepeli HÉV-et az Olimpia ötletére hivatkozással és arra tekintettel! Ötletük szerint a HÉV-et villamos hálózattá züllesztették volna vissza, amellyel vagy kapacitás csökkenést értek volna el vagy közlekedési katasztrófát!

 

Kapacitás csökkenés akkor lett volna, ha a most 5 percenként csúcsidőben járó Csepeli HÉV helyett, amely 2 Combino villamosnyi embert tud 6 kocsival elszállítani nem 2 – 2,5 percenként mennek egy irányba a villamosok! Közlekedési katasztrófa pedig akkor, ha 2 – 2,5 percenként mennek egy irányba a villamosok, s így egyes kereszteződéseket a szembe irányú közlekedést is figyelembe véve 50 másodpercenként vagy egy percenként kellett volna leállítani! Egy ilyen közlekedés a Csepel II. Rákóczi Ferenc út esetén a Csepel szigeti közlekedésnek vetett volna végleg véget, míg a Soroksári úti kereszteződésnél kivégezte volna Dél Pestet!

 

A hivatkozási alap az lett volna, hogy a villamosok alacsonypadlósak! Ugyanakkor vannak a világban alacsonypadlós valóban gyors vasúthálózatok! Ilyen az S-Bahn rendszer! Véleményünk szerint ebbe az irányba kellene a HÉV-ek rendszerét elvinni!

 

Felhívjuk továbbá Főpolgármester Úr figyelmét az Észak-Déli Regionális Gyorsvasút tervére! Lát-e reális esélyt ennek bármikor történő eljövetelére? Lát-e reális esélyt az egyesített Csepeli és Ráckevei HÉV Kálvin térig történő bevitelére, ahogy ezt sokszor ígérték különböző pártok, különböző választások idején? Lát-e esélyt a Csepeli HÉV déli meghosszabbítására legalább Auchan Szigetig, amely az agglomerációban élőknek teremteni esélyt, hogy letegyék autójukat, letegyék a kocsit?

 

Szeretnénk továbbá felhívni Főpolgármester Úr figyelmét a Csepel szigeti közlekedésre! Arra, hogy az agglomerációba, amelyhez Szigetszentmiklósiként mi is tartozunk akkora lett a túlnépesedés, amelyet az infrastruktúra nem tudott követni! Felhívjuk a figyelmét, hogy Csepel szigetről nyugati irányban egy, északi irányban egy, keleti irányban 4 kijárat van, miközben a sziget otthont ad legalább 250 ezer embernek az itt dolgozókról és az itt tanulókról már nem is beszélve!

 

Várhatunk-e hidakat például északon és nemcsak a szigetcsúcson? Várhatjuk-e, hogy a Csepeli gerincút a Szigetszentmiklósi gerincúttal össze lesz kötve a Fővárossal, Csepel Önkormányzatával és a Szigetszentmiklósi Önkormányzattal együttműködésben?

 

Várhatjuk-e, hogy Szigetszentmiklós harmadik ipari parkjának, Sámé hegynek az ügyében, amely közvetlenül határos a XXI. kerülettel a Főváros vétót emel amíg a közlekedési állapotok nem rendeződnek? Hiszen sem a Fővárosnak, sem Szigetszentmiklósnak, sem agglomerációnak nem lehet érdeke újabb ipari park létesítése újabb kamion és teherautó forgalommal oda, ahol már ma is súlyos a közlekedési probléma!

 

A Fővárost is érdemben érinti az, amely a Csepel sziget szinte összes településén kérdés! Újjáéleszthető-e a Kisdunai hajózás és közlekedés? Kitakarítható-e a Kisduna, amely súlyos szennyezést szenvedett el az elmúlt évtizedekbe? Elég erősek-e a zsilipek, s elbírnak-e mondjuk az 1956-os Dunai jegesárhoz hasonló nyomást vagy áttőrnek, miként a hivatkozott árvíznél ez megtörtént a Tassi zsilip esetén?

 

Ha a Kisdunai hajózás opció, akkor ezt az álmot nem töri-e ketté az Atlétikai csarnok, amely egy nagy zöld felületet venne el a Fővárostól? Nem lenne-e jobb, ha azon a helyen egy közlekedési csomópont alakulna ki zöld környezettel? Közlekedési csomópont, ahova bejön a Kisdunai hajó, ahova lejön a 2-es és a 24-es villamos, ahol lehet csatlakozni a Ráckevei HÉV-hez és ahol egy picit nagyobb ívű hídon kialakítható egy vasúti megálló a Belgrád felé elkanyarodó vasútvonalon.

 

Nem lenne-e jobb, ha újjá éledne az a csarnok, ahol a Kisduna mentén élők régen eladták megtermelt terményeiket, s ha mindez valamilyen fajta zöldség, gyümölcs és termény csarnokként éledne újra?

 

S nem lenne-e jobb, ha kell is Atlétikai csarnok az ne itt helyezkedjen el közvetlenül a Kisduna és a zsilip mellett nemcsak a Kisdunai hajózást és a zöldet veszélyeztetve, hanem szinte mindent? Nem lenne-e jobb ez a majdani Galvani híd mentén egy üres telken a sziget északi részén? S nem lenne-e jobb, ha az ország és köztük a Főváros elgondolkozna azon vajon szükség van-e ilyenre vagy inkább infrastrukturális fejlesztésekre, modernizálásra lenne szüksége? Például egy olyanra, hogy menjen el a reptérre egy vasút vagy egy metró vonal?

 

Bízunk benne, hogy kellő instrukciót adtunk megkeresésünkre és Tisztelt Főpolgármester Úrnak minket személyesen fogadni lesz ideje és ereje!

 

KÖSZÖNJÜK SZÉPEN!

 

Szigetszentmiklós, 2019. November 6

 

Tisztelettel:

 

                                                                             Csizek Csaba

                                                                                BUCKAI SZÖVETSÉG EGYESÜLET

                                                                                                             Elnök

A Miniszterelnök Úr és az Emberi Erőforrások Miniszterének megkeresése a Szigetszentmiklósi TAO roncs miatt

Tisztelt Magyar Kormány!

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Tisztelt Emberi Erőforrások Minisztériuma!

Tisztelt Miniszter Úr!

 

 

 

A magyar kormány 2019. június 20-án meghozta a 144/2019 (VI.20) számú kormányrendeletét, mellyel a Szigetszentmiklósi Testgyakorlók Köre „felszámolás alatt” lévő 96 éves sportklubot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté emelte!

 

Pontosan mit jelent ez a Szigetszentmiklóson élő 40 ezer emberre nézve?

 

A kérdés azért kérdés, mert Szigetszentmiklóson van az ország egyetlen olyan TAO Stadionja, amely sosem készült el, amely sosem épült meg, s csak egy Stadion torzó érkezett abból kiálló vaselemekkel, amikor elfogyott a pénz, holott mindez egy 3,5 milliárd összértékű projekt volt.

 

Az elfogyott pénz tönkrement alvállalkozókat, 3 havi illetményükért rohangáló, az eseményekről a sajtóból tájékozódó sportolókat, ketté tört sportkarriereket, tönkrement 96 éves többszörös bajnok klubbot, egy 1 milliárd forint értékű önkormányzati telekkárt és a városra nézve hatalmas szégyent eredményezett! Arról nem is beszélve, hogy bizonyos dolgokért a város tudomásunk szerint kezességet vállalt az előző vezetés alatt!

 

Mit jelent ez, ha az emberek megelégelve a városi problémákkal való nem törődést, a segítségkérésre való olyan választ, hogy: „Miért költöztél ide?”, a város folyamatos elöntöttségét, a csapadékvíz, a súlyosbodó közlekedési állapotokkal való nem törődést, a régi problémák megoldásának elodázását, néptömegek úgy ide telepítését, hogy nem biztosították hozzá a fogadási körülményeket sem infrastrukturális, sem például járda tekintetében menesztették az előző vezetést? Mit jelent ez, ha a várossal nem törődés, az önszolgálat a közszolgálat helyett, a kamerák előtt beígért segítségek nem gondoltuk komolyan című kezelése azt eredményezte, hogy Szigetszentmiklós városa kormánypártiból ellenzéki város lett abszolút a személyek ellen való szavazás miatt?

 

Mit jelent ez, ha Szigetszentmiklós városa az ismert városi szintű kezeletlen régi problémák és új problémák megoldása okán nem rendelkezik akkora anyagi kerettel, hogy ezt a kérdést, a TAO roncs kérdését állami segítség nélkül bármilyen értelemben kezelje? Nem rendelkezik, mert az infrastruktúra kezeletlen állapota, a csapadékvíz elvezetés egyre súlyosbodó helyzete mellett iskolái, óvodái, bölcsődéi egyre inkább telítettek, új intézmények létesítésére kényszerítenek és az egészségügy terén is fontos, hogy például a Bucka vonatkozásában végre orvosi rendelőt kapjon a város! Azaz a 40 ezres Szigetszentmiklós 10 ezres városrészének végre hosszú idők után először legyen önálló egészségügyi intézménye!

 

Mit jelent ez, ha a város olyan problémákkal rendelkezik, hogy legészakibb része (Felsőtag) nincs a várossal közvetlen összeköttetésbe? Hogy mindazoknak, akik Felsőtagon laknak és tömegközlekedést választanak először be kell menniük Csepel központjába, hogy onnan különböző járatokkal átjussanak Szigetszentmiklós ügyintézési központjába? Mit jelent ez, ha a régi összekötettést az un. Tagi utat ketté vágta egy olyan nemzeti fontosságú út, mint az M0-ás és senki se szólt akkor és azóta semmit sem ezért? Senki sem szólt azért, hogy ezt az utat nem szabadna ketté vágni és összeköttetését, történelmi jelentőségére is tekintettel, akár az M0-ás fölötti felüljáróval, akár az M0-ás alatti aluljáróval, de mindenképpen a Magyar Állammal, továbbá a Szigetszentmiklósi Önkormányzaton túl a Csepeli Önkormányzattal összefogásban meg kellene oldani? Mit jelent ez, ha mi azon gondolkozunk, hogy az összeköttetés biztosítása mellett forgalmat nem generálnánk Felsőtagra, így a lakott részek helyett azt keressük hogyan lehetne elkerülő gyorsforgalmi utakat létesíteni?

 

Mit jelent ez, ha a leszakadt olyan városrészek, mint a Bucka, Felsőtag mellett valamilyen összeköttetést szeretne a város elérni az Üdülősor (azaz a Kisduna mentén) élők részére és emberi körülményeket, továbbá felszeretne karolni és megfelelő fejlettségi szintre hozni olyan városrészt is, mint amilyen Lakihegy? Mit jelent ez, ha a városnak olyan megoldandó problémája van, hogy hogyan biztosítson egyes utcáknak. városrészeknek vezetékes vizet vagy csatornát, míg más városrészeken hogyan oldja meg a rossz kivitelezések, az elszámolás nem megfelelő kezelése miatt kialakult problémákat?

 

Mit jelent ez, ha tele vagyunk osztatlan közös tulajdonokkal, ahol nem egy helyen az út, s olykor a főút is osztatlan közös tulajdon részét képezi, melyet meg kell oldani? Ha egyes városrészeken másfél sáv széles járdázatlan utak mentén két irányú forgalom van 30-as tábla mellett úgy, hogy a sebesség korlátozást csak akkor tartják tiszteletben, hogy ha tudják hogy ott a hatóság? Mit jelent ez, ha vannak útjaink, amelyek nem egyirányúsíthatók azok jelentősége vagy a párhuzamos útvonal hiánya miatt? Mit jelent ez, ha a város azon gondolkozik, hogy a súlyosan például ciánnal szennyezet, a Jó Isten se tudja miért Natura 2000-es területnek minősített Csepel Autógyár két kerítése között elhelyezkedő területre elkerülő gyorsforgalmi utat szeretne kiharcolni a város részben azért, hogy ne a 10 ezres városrészre zúduljon a hatalmas az 51-es út, Szigethalom és Tököl felől érkező átmenő forgalom, valamint a szennyezett terület is könnyebben elérhető és takarítható legyen! A Csepel Autógyári véderdő ugyanis szennyvíz iszappal, festék üzem salakanyagával, galvanizáló salakanyagával feltöltött terület, amely egyik részén 2001-ben egy repedezet betontalapzaton 10 ezer darab sérült ciános hordó volt! Ezt többek között Illés Zoltán segítségével és hatalmas botrányok árán vitték el innen! De a beton nincs felszedve! Alatta a talaj nincs kicserélve! Mellette a zagytározó vize, amibe belefolyt a cián nincs kitisztítva és kezelve se! A hely egy biológiai bomba, ahova kikapcsolódási központot létesített volna az előző városvezetés Bucka Park néven a körülményekkel mit sem törődve!

 

Ilyen problémák mellett, amelyben Szigetszentmiklós városa minden bizonnyal megoldások terén fogja kérni a mindenkori Magyar Kormány segítségét, így az Önök segítségét is kérni hogyan tudja kezelni még a felelőtlenül kezelt városi katasztrófának és szégyennek számító TAO roncsot is?

 

Hogyan deríthető ki egyébként az, hogy mi is történt a TAO roncsnál valójában? Úgy vágtak bele, hogy nem voltak biztosítottak a feltételek? Úgy vágtak bele, hogy nem voltak meg a feltételek, az anyagi biztosítékok és hazardíroztak mindenki (a város, az alvállalkozók, a klub, a sportolók) jövőjével? Úgy vágtak bele, hogy bár megvolt a pénz, de azt valaki eltűntette? Olyanná váltak a körülmények, hogy minden oda figyelés mellett lehetetlenült ez a beruházás, amit nem tudtak menedzselni? Mi történt itt és legfőképpen miért?

 

Szigetszentmiklós város és annak lakossága nem tud ezzel a helyzettel mit kezdeni az ismert és városi szintű súlyos problémák megoldásának szükségessége mellett! Hogyan lesz megoldva ez a helyzet? Miként kérhetjük az Önök segítségét? Hogyan lesz mindez kezelve?

 

S végül, de nem utolsó sorban nem csak Szigetszentmiklósra tartozóan, hanem az egész térségre vonatkozóan 32 éves ígéret a Gyártelepi felül vagy aluljáró kérdése, valamint az, hogy Sziegtszentmiklós Gyári út a Tököli körforgalomba lesz csatlakoztatva! Ez a probléma a térség vonatkozásában előkerül minden választáson és minden kampányban, mint olyan, amit megfognak oldani! Mivel ezt a kérdést volumene miatt egyetlen Önkormányzat, mitöbb több Önkormányzat sem tudná kitermelni, ezért nem lehet a Magyar Állam hathatós segítsége nélkül megoldani! 32 év után kapunk ebben segítséget? Itt van a térség egészségügyi központja! Itt van a bíróság, az ügyészség, a rendőrség vagy az új kormányablak!

 

KÖSZÖNJÜK MEGTISZTELŐ VÁLASZUKAT!

 

 

Szigetszentmiklós, 2019. November 6

 

Tisztelettel:

 

 

 

                                                                             Csizek Csaba

                                                                                BUCKAI SZÖVETSÉG EGYESÜLET

                                                                                                             Elnök

 

süti beállítások módosítása