Tisztelt Országos Bírósági Hatóság!

Tisztelt Dr. Handó Tüne elnök Asszony!

Tisztelt Legfőbb Ügyészség!

Tisztelt Dr. Polt Péter elnök Úr!

Tisztelt Magyar Tudományos Akadémia!

Tisztelt Lovász László elnök Úr!

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Tisztelt Dr. Sulyok Tamás elnök Úr!

Tisztelt Dr. Sándor Zsuzsanna egykori bírónő!

Jelen levelünket általánosságban egy megélt eset kapcsán írjuk meg természetesen konkrét ügyek, események és bizonyítékok mellett. Azért használunk általános képet, mert egyenlőre nem szeretnénk feltárni, hogy kik pontosan az ügyek résztvevői és mely bíróságon, mely bíró / bírók részvételével történtek meg az események. Ugyanakkor természetesen, ha kérik, akkor elküldjük Önöknek nem nyilvános, hanem magán levélként!

Kérdésünk a következő:

Ismerve a 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseit, amely annak 22 §-ában a bírói esküről, 36 §-ában, pedig a bírói kötelességről szól, valamint ismerve az Alaptörvényt, mely szerint állítólag a törvény előtt mindenki egyenlő mit jelent az a kifejezés egy ügy egyik oldalának védőjétől még a tárgyalás előtt a folyóson, hogy a mi bírónk? Hogyan érthető ez?

A mi ügyünk bírója? A mi eljárásunkban illetékes bíró? Vagy és itt azért reménykedünk, hogy nem, de… az általunk megvett bíró? Létezhet ilyen?

Ha létezhet, akkor ez nem veszélyes a társadalomra, az emberek biztonságára és jövőjére nézve? Ha nem létezhet, akkor hogy fordulhatott elő az az eset, hogy az ügy egy olyan bíróságon került tárgyalási szakba, ahol a bíróság stratégiai partnere az egyik oldalnak? Hogyan kerülhetett tárgyalási szakba, ha berendezéseit, eszközeit az ügy egyik érintettjéhez kapcsolódó intézmény finanszírozta, ülnökeit az nevezte ki és még ingyen lakások igénybevehetőségét biztosította alkalmazottjainak is? Hogyan történhetett meg az, hogy ez a bíróság az elfogultsági indítványba nem az indítvány tárgyát (azaz a másik oldal és a bíróság partnerségét) vizsgálta meg, hanem azt, hogy a bíróság elfogult-e a feljelentettel szemben? Helyes-e, hogy nem a bejelentés tárgyát vizsgálták meg? Helyes-e, hogy nem jelezték már maguktól, hogy a stratégiai partnerség okán egyértelműen elfogultak?

S ebből adódik a kérdés fő tárgya a „mi bírónk” esete! Helyes-e, hogy előkerült egy ilyen kifejezés? Helyes-e, hogy egy ilyen kifejezés után a tárgyalást a bíró a konkrét eset valódi ismerete nélkül folytatta le és hozott ítéletet? Helyes-e, hogy egyértelműen levezethető, hogy mivel az ügyet a bíró nem ismerte, így ítéletét nem az ügy határozta meg? Helyes-e, hogy kiderült a bíró 5 hónapon keresztül az egyik oldalhoz köthető újságba cikkezett, amelybe akárki nem cikkezhet? Helyes-e, hogy ezt nem közölte és nem jelentette be előre? Helyes-e, hogy ugyanez a bíró, akire tehát a mi bírónk kifejezést használták és az ügyet se ismerte a bizonyítható véleménynyilvánítást és a becsületsértést összekeverte?

Ma Magyarországon kriminalizálható-e bárki azért, mert van véleménye? Ha igen, akkor mire vonatkozik az Alaptörvény véleménynyilvánítás szabadságára irányuló passzusa és rendelkezése?

Félre értés ne essék! Kérdéseink nem arra vonatkoznak, hogy az ügy egyik oldala azt gondolná, hogy vele szemben nem hozható például elmarasztalás! Kérdéseink arra vonatkoznak, hogy lehet-e egyáltalán döntést hozni ilyen körülmények és ismeretek mellett?

S végezetül, de nem utolsó sorban! Ha az egyik fél a látható jogtiprás mellett, melyet ellene mind a bíró, mind a bíróság a körülmények ilyenkénti alakításával elkövetett feljelentéssel él a Btk 305 § szerinti Hivatali visszaélés és a Btk. 306 § szerinti Közfeladati helyzettel való visszaélés megalapozott gyanújával, akkor a Központi Nyomozó Főügyészség miért utasítja el? Miért mondja azt, hogy határozata nem megfellebbezhető? S miért gondolja azt, hogy azért nem fellebbezhető meg, mert nincs az ilyen bűncselekményeknek sértettje? Ha valakiről a „mi bírónk” határoz látható összefonódások mellett egy elfogult bíróságon az ügy ismerete nélkül, akkor ennek nincs sértettje? Ha ez valóban így van, akkor milyen üzenettel rendelkezik ez a társadalomra nézve?

Levelünket általánosságban írtuk le! Ugyanakkor a benne szereplő események valós tartalmúak és megtörténtek. Mivel társadalmi üzenettel rendelkeznek és a társadalomnak tudnia kell, hogy a törvényesség hogyan alakul egy ilyen esetben, ezért arra kérjük Önöket, hogy levelünkre legjobb tudásuk szerint válaszoljanak általánosságban, de mégis tételesen!

Megtisztelő válaszukat előre is

megköszönjük!

Szigetszentmiklós, 2018. Március 15

                                                                                            Csizek Csaba

                                                                                 BUCKAI SZÖVETSÉG EGYESÜLET

                                                                                                          Elnök