Buckai Szövetség Egyesület

Amikor a Szigetszentmiklósi Önkormányzat emberek életével játszik: Súlyos a Bucka-tó kérdése!

2018. január 25. - Buckai Szövetség Egyesület

 

Tisztelt Nemzeti Fejlesztési

Minisztérium!

Tisztelt Pest Megyei Kormányhivatal!

Tisztelt Szigetszentmiklósi Önkormányzat!

Tisztelt Polgármester Úr!

és

Kedves további címzettek!

 

Az elmúlt évek során számtalan levélben tájékoztattuk az embereket, a hivatalokat és a sajtót is arról milyen szennyezés érte az 1970-es évekbe a Bucka-tó környékét és az milyen következményekkel járt. A kohósalak, a galvániszap, az egyéb ipari szennyezések ugyanis rettenetesen sokat ártottak mind az itt élő embereknek, mind az itt élő környezetnek. S nyilvánvaló az is, hogy az 1980-as években ide hordott nagy mennyiségű kommunális hulladék hegy sem javított a helyzeten.

 

Ma élő és már elhunyt Buckai idős emberektől tudjuk, hogy a Bucka és Szigetszentmiklós is vízbázisul szolgált egykoron a Fővárosnak és azt is tudjuk, hogy Szigetszentmiklósnak van olyan része, amely vízbázis most is a szennyezések ellenére! Hogy tudnak-e erről a Fővárosiak és örülnek-e neki azt nem tudjuk!

 

Azt azonban tudjuk sok más mellett egy 1909-be született és 1992-ben elhunyt embertől, annak feljegyzéseiből, hogy a Bucka és környezetének vize olyan tiszta volt, hogy voltak olyan hadköteles férfiak e vidéken és abban az időben, akik a Buckában saját telkükön lévő és a katonai térképen bejegyzett hadi kút őrzésében teljesítettek szolgálatot. Az volt a feladatuk, hogy az arra járó hadsereget abból a kútból, azokból a kutakból itassák meg! Tudjuk, hogy így volt, hiszen a feljegyzés készítője, mindkét világháború túlélője a Szlovák fronton szerzett sérülése után így teljesített szolgálatot. Ahogy azt is tudjuk, hogy ezzel nem volt ő egyedül.

 

Ha ehhez hozzátesszük, hogy a Szigetszentmiklósi Önkormányzattól most pedig olyan levelet kaptunk, mely szerint és idézzük: „A talajvíz minősége nemcsak a Bucka-tó környezetében, hanem sehol nem felel meg az ivóvízre vonatkozó előírásoknak.”, akkor beláthatjuk itt nagyon baj történt. És engedjék meg itt azt a kitérőt, hogy akkor nagyon nagy baj, hogy vannak olyan emberek a Buckában, akik bár a vezetékes víz csatlakozást kifizették, de cserébe nem kaptak semmit, mitöbb az Önkormányzat arra kötelezné őket, hogy vessenek keresztet első befizetésükre és fizessék ki újra azt, amit egyszer már befizettek. S ha ehhez hozzátesszük még azt is, hogy vannak emberek, akik napi megélhetési problémáik mellett a vezetékes víz csatlakozást nem érik el, mert annak horribilis ára miatt nem tudják kifizetni, akkor még nagyobb a baj, pláne ha figyelembe vesszük az Önkormányzat írásának alábbi mondatát is a talajvíz vonatkozásában: „Így ívóvízként történő felhasználása nem megengedett.”

 

Ha márpedig tudja ezt az Önkormányzat, akkor nagyon nagy kérdés, hogy mit tett a szennyezések ellen? Egyértelmű, hogy a Bucka-tó területén történő talajforgatás és szennyezés el nem vitele nem segítet a helyzeten! Azaz nem segített az, hogy ástak egy gödröt, a gödörből a szennyezést a gödör mellé tették, itt – ott bevizezték, letettek egy fóliát és a szennyezést változatlan formában visszatették. Nem segít ezen az, hogy a szennyezés után egyébként nem mentek utána sem mélységében, sem szélességében így nagy mennyiségű meg sem mozdított szennyezés van a megforgatott, olykor megkocsikáztatott szennyezés mellett. Az sem kérdés, hogy az állítólagos megtisztítás során a beruházók elzavarták az érdeklődő lakosokat, akik megkérdezték, hogy a gödör miért nem megy mélyebbre és miért nem szedik ki a talajvízből, a 4 tó közül 3 tó feltöltésében kifejtett szennyezéseket. Ugyanis a Bucka-tó egykoron nem egy tó volt, hanem egy a tó együttes. 4,7 milliárd forint Uniós pénzért ki nem takarítani a Bucka-tó területét és el nem vinni ezt a szennyezést az gyalázat! Gyalázata annak, aki nem takarította ki! Gyalázata annak, aki hagyta hogy ez így legyen, s gyalázata annak, aki a pénzt érdemtelenül zsebre tette legyen az bárki is!

 

Gyalázata, hiszen azért a pénzért nem hajtott végre valós és körültekintő cselekményt! A pénzt teljesítmény nélkül vette fel! S nemcsak felvette, hanem játszott emberek életével, egészségével és szennyezve hagyta a környezetet.

Az el nem vitt szennyezés tudatában, pedig nettó cinizmus egy második beruházás keretében talajvizet és Bucka-tó vizet átszivattyúzni és „megtisztítani”. Ha a szennyezés itt van, akkor a második projekt nem más, mint egy látvány munka! Egy látvány munka, aminek nincs értelme, hiszen a szennyezés vissza fogja fertőzni, így megint csak munka és pénz ment el.

 

Az Önkormányzat nem érti, de azt gondoljuk értelmes ember megérti, hogy az el nem végzet első megtisztítás fényében a második beruházás hasznossága és értelme miért is kérdés. De újra kérdés! Ahogy az is kérdés, hogy a Bucka-tó területének valódi kitakarítása mikor fog elkezdődni, valamint vállalja-e a felelősséget az, aki ekkora összeg mellett nem takarította ki.

 

Végezetül és összefoglalva! Az 1970-es években iparilag, majd az 1980-as években kommunális hulladékkal elszennyezett Bucka-tó nem lett kitakarítva 4,7 milliárd forint Uniós pénz ellenére se! Nagyon nagy kérdés, hogy miért nem? Nagyon nagy kérdés, hogy ennek tudatában és ismeretében mi értelme a Bucka-tó vizére és a talajvízre vonatkozó átszivattyúzásnak egy második beruházás keretében? Mi értelme, ha az alap megtisztítás sem történt meg? Ahogy ugyanis az átszivattyúzott talajvíz érintkezik a szennyezéssel az újra szennyezett lesz és voltaképpen egyes emberek bár csinálnak valamit, de effektíve nem csinálnak semmit sem!

 

Nagyon nagy kérdés továbbá az is, hogy mi lesz azokkal, akik a vezetékes vizet nem tudják elérni, nem tudják kifizetni vagy egyszer már kifizették, de sosem kapták meg? Mi lesz velük annak tudatában és fényében, hogy ezek a talajvíz fogyasztására, vagy köztéri kutakra kényszerített emberek sokkal betegesebbek és sokkal gyakoribb köztük a daganatos betegségek előfordulása is ismereteink szerint! Ők nem számítanak? Nekik hogy lesz egészséges vizük? Természetes szelekciót alkalmaz az Önkormányzat? Pusztuljon el, aki nem tud fizetni? E célt szolgálja a Bucka-tó ki nem takarítása? E célt szolgálja a közkutak fokozatos leszerelése?

 

Nem kellene ingyenes vagy nagyon kedvezményes támogatással hozzájárulni ahhoz, hogy ezeknek az embereknek is egészséges vízhez való joga és elérése legyen?

 

A Szigetszentmiklósi Önkormányzat, ha tudta, hogy a talajvíz ívóvízként történő felhasználása nem megengedett, hiszen szennyezett, akkor miért engedett ide néptömegeket anélkül, hogy tehermentesítse e területet? Miért az az érzet kezd bennünk és bárki másba kialakulni, hogy a Szigetszentmiklósi Önkormányzat az itt élő emberek életével, egészségével, a feltárult környezet élhetőségével, túlélő képességével játszik? S, ha azzal játszik, akkor feltesszük azt a kérdést is a Bucka-tó, mint Magyarország 30 legszennyezettebb területei közé sorolt terület ismeretében, amely Mérgezett Örökségünk része, hogy miért ilyen kegyetlen? Továbbá miért hivatkozik olyan szakértelmekre, melyek hozzáállását több más projektből ismerjük? Asztal mögötti, amely a helyszínre nem is ment ki! Példa erre az Ádám Jenő sétány támfala vagy a Borz utca esete, ahol teljesen és objektíven nyomon követhető ez!

 

Megtisztelő válaszukat

mihamarabb várjuk!

 

 

Szigetszentmiklós, 2018. Január 25

 

                                                                                            Csizek Csaba

                                                                                 BUCKAI SZÖVETSÉG EGYESÜLET

                                                                                                          Elnök

A bejegyzés trackback címe:

https://buckaiszovetseg.blog.hu/api/trackback/id/tr513603667

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.