„Tisztelt” Szigetszentmiklósi Önkormányzat!
Megvetendő Polgármester Úr!
Tisztelt Kapcsolattartó!
és
Kedves Barátaink!
Ahogy Önök is láthatták az elmúlt napokban, az elmúlt hetekben egy új levél és cikksorozatot indítottunk el annak apropójából, hogy Szigetszentmiklós város Önkormányzata új kapcsolattartót nevezett ki számunkra, nekünk pedig az elmúlt nyolc év során annyi felhalmozott, soha meg nem válaszolt, de mégis a város és a Bucka élete szempontjából fontos kérdésünk van. Ezen kérdéseinket mi témakörönként terveztük feltenni és tesszük fel újra és újra Önöknek egyszeri tényleges és érdemleges megválaszolásába reménykedve.
A mai részünk témája a
Hagyományőrzés
Bármely településnek, településrésznek legyen az a föld bármely részén nemcsak jelene és jövője, de mindezek alapjául szolgálóan múltja is van. Olyan történései, olyan hagyományai és olyan örökségei, amelyből érdemes tanulni, amelyet érdemes tovább vinni vagy fejleszteni, hiszen jelen társadalmunk, életünk egyes fordulópontjainál ott lehetnek segítségül. De egy társadalomnak, egy területnek, egy térségnek nem csak egy-egy része lehet fontos, hanem az teljes mértékben, egységesen és komplex egészben. Éppoly fontos így a nemes Úr, a jómódúak egykori élete, mint ahogy a kisemberek, a szorgos kezek hagyománya, boldogsága és túlélésre mutatkozó ösztöne és tehetsége. De vajon Szigetszentmiklóson vagy a Buckában hogyan működik ez?
· Első körben már a városi ünnepségek keretében is bemutatott Szabacsi napra kell kitérni, amely nem más, mint egy kitalált ünnep, hiszen semmilyen alapja és valóságtartalma nincsen! 2 utcáról szól és azt mondja, hogy ez a két utca és annak környezete mentette meg a várost, illetve fejlesztett fel. Ez természetesen teljes képtelenség és állításként is valótlan, azonban alkalmas személyi kultusz építésére és arra, hogy a jelenlegi Önkormányzati többség semmit tevését, rombolását és alkalmatlanságát elfedje, személyüket legendával övezze és méltatlan módon minden alap nélkül magasztalja, ünnepelje! De vajon e városnak miért jó ez? Miért kell ez?
· A Csepel Autógyár kétségtelenül hozzátartozik városunk és térségünk életéhez! Több tízezer embernek nyújtott megélhetési lehetőséget éveken át…Sőt! Sokaknak évtizedeken! De a Csepel Autógyár működése során elszennyezte a szomszédos, Buckai területeket. Gyárhulladékkal, a Bucka-tó területét kohó salakkal, galvániszappal és egyéb ipari szennyezésekkel töltötték fel. Miért nem szól erről egyetlen történelem könyv se? Miért ne tanulhatna ebből a szörnyűségből a jövő nemzedéke? Miért ne mondhatnánk el nekik, hogy ha nagy gyárat építesz gondolkozz azon is, hogy a keletkezett hulladékaidat hova teszed, hogy mint ahogy a Csepel Autógyár tette ne szennyezd el a környezeted? Nem fontos? Nem tanulságos? Nem jelentős? Nem érdekes? Esetleg azért nem érdekes, mert kiderülne, hogy a Szigetszentmiklósi Önkormányzat építési hatósága tájékoztatás nélkül súlyosan szennyezett területekre adott tömeges építési engedélyeket? Hogy az egészség nem csak és vélhetőleg a pénz számított? Vagy azért nem fontos, mert kiderülne, hogy a Bucka-tót, amelyet ki kellett volna takarítani az adott Uniós pénzből, mind a 4,7 milliárdból, s amely bizonyítható módon nem történt meg hány emberéletet is veszélyeztet? Esetleg azért, mert akkor bizonyítékot nyerne, hogy a szennyezettség miatt ingyen kellett volna hozni a vezetékes vizet erre a területre az egészség megóvása érdekébe?
· De vannak még miértek! Például miért nem tudható meg, hogy a város kiemelt két utcáján kívül, amelyet hamisan Szabacsi hagyománynak hazudnak és akként ünnepelnek mi történt a város többi részén? Miért nem tudható meg mondjuk a helytörténeti múzeumban a Bucka, Lakihegy, Felsőtag vagy a város más egyéb területein élő embereinek élete, történelme? Miért nem hallani arról, hogy a Buckában anno a szegény, de szorgos emberek laktak? Hogy ők láttak el a városban bármit és mindent, amit megkellett csinálni, s aminek a neve nem más, mint munka? Miért nem tudja és akarja tudni a város vezetése ennek a történelmét és ennek a hagyományát is?
· Továbbá miért tűnnek el a városi élet anno emlékei? Miért tűnik el bármi és szinte minden, ami Buckai, Lakihegyi vagy Felsőtagi? Miért sírnak azok az idősek, akik mindezt a helytörténeti múzeumba bevitték és ahol mindezt nem kiállították, hanem elvesztették, eltűntették? Miért hívnak kétségbe esve minket? S miért más múzeumokhoz fordulnunk, hogy történelmi emlékeink ne tűnjenek el?
· Miért nincs értéke a túlélés és a kreatívitás hagyományának? Miért nincs értéke annak, hogy Szigetszentmiklós legnagyobb túlélői milyen lehetetlen dolgokból, mekkora kreativitással milyen nagyszerű dolgokat alkottak? Hol van megemlítve a hűtőszekrény oldalából a szánkó, fogócska a fákon? Vagy miért nincs megemlítve, hogy a Csepel Autógyár területén lévő egykori gyárnak szánt bombákat egytől-egyig a Bucka kapta meg? Ez sem fontos, ez sem érdekes?
Települések vannak a környékünkön, amelyek nem csak kutatják történelmüket, de hagyományt nem kitalációval, soha meg nem valósult legendákkal, hanem valami újjal, valami jóval például Vadasparkkal kivánnak teremteni és önmagukat még elfogadottabbá tenni! Települések, amelyek megbecsülik mindazokat a szegényeket, gazdagokat, tudosokat, hírességeket, kisembereket, sportolókat vagy bárkit, akik a településen alkottak, éltek és probálták környezetüket szebbé és jobbá tenni! Települések, amelyek történelmük egyetlen részletét és szegmensét soha és semmilyen formában nem hallgatnák el. Ahol amikor rákérdeznek a mutyira, akkor nem azt mondják, mint Szigetszentmiklós egyik képviselője, hogy: „Itt nem mutyi, itt hagyományőrzés van!” ?
Miért pont nálunk? Miért pont nekünk?
Miért pont velünk?
És miért kell elviselnünk mindezt?
Mihamarabbi és érdemi
válaszukat immáron
nagyon várjuk!
KÖSZÖNJÜK!
Következő részünkben A város és a kommunikáció meg nem kapott kérdéseit és válaszait tesszük fel újra! Meglátásunk szerint meghatározó ugyanis a tekintetben is sok és mindmáig megválaszolatlan kérdésünk van!
Szigetszentmiklós, 2016. November 13
Csizek Csaba
BUCKAI SZÖVETSÉG EGYESÜLET
Elnök
