Rohanó világban élünk, ahol mindenki mindent és minél gyorsabban, szebben és jobban akar! Rohanó világban, ahol például a Buckában a szeretetre, a meghittségre csak egy jó kezdeményezésből adódó karácsonyfa emlékeztet a sok-sok lótás, futás, hajtás és még az ezt is elakarjuk érni, ki akarjuk hajszolni mellett. De vajon a Buckában mindig így volt ez?

A Bucka régen tanyavilág volt, ahol a sok-sok ritkán elterülő, de sok gyermekkel rendelkező családban a meghittségre, a biztonságra, a tartalékra egész évben készültek! Egész évben például fát vágtak és az mindig mindenképpen volt a kis kamrában! Ilyenkor ünnep körül miközben a gyermekek az udvaron rohangáltak, a környező dombokon hógolyóztak és mikor piros pozsgás arccal jól kifáradtan hazaérkeztek forró tea várta őket valahol valamely ágyon vagy helységben már száradtak az előregyúrt és kiszárítani szándékozott tészták, melyek úgy jól jönnek a nagy sütéshez és főzéshez! Nem voltak nagy ajándékok, de voltak azok, amik a Buckaiakat mindig jellemezték kreatív ötletekből adódó kis meglepetések! Milyen nagy öröm volt például, ha kötött az unokának egy pulcsit a nagymama vagy valamely nadrágot valaki újra hasznosította, felvarta a legújabb divatnak megfelelően, ami jól nézett ki és jó érzés volt benne megjelenni! Milyen jó érzés volt a finom és forró leves, a disznótoros, melynek dolgait nem oly régen rakták el, a friss gyümölcs, vagy egyéb dolog, melyet az ásott vagy egyéb módon létrehozott pincékben örök 4 fokon őriztek meg, s ahol a termékek frissek voltak még akkor is, amikor az új gyümölcs év elején eljött és megérett!

Nem volt gond, hogy a dolgok milyen hőfokon és mikor sülnek meg vagy miért megy el annyi pénz a fűtésre, miközben annak hőenergiája nincsen! A sparhelt állandó meleget adott és kellemes meghitt érzetet keltet!

Nem volt gond a vezetékes vízzel se, nem volt barna, nem volt klóros, hiszen sokáig nem is létezett! Ugyanakkor a talajvíz sem volt szennyezett, így mindenki, akinek volt kerti kútja a kútból nyugodtan merhetett és főzhetett!

Később persze, amikor szennyezett lett a most leszerelendő közkutakra jártak az emberek, de az egy más kor volt és más történet! Ahogy más kor volt az is, amikor a sparhelt helyett olaj kályha lett. Amikor olykor az dörmögött a karácsonyfa mellett, mint egy jól lakott és kissé túltáplált téli álmot élő medve! Más idő volt arra gyűjteni és az emberek is másként élték meg! De az még a szorgos Buckaiak kora, ahol ismerték és elismerték egymást a Buckaiak!

Ma az ünnepekkel némelyek azt hiszik attól lesz jobb, minél drágábbat, minél nagyobbat, minél tutibbat vesznek! De akik visszaemlékeznek a régiekre, arra hogy régen hogy ünnepeltek vagy hogy egyes problémákon a kis és régi Singer varrógép mennyit segített rájöhetnek arra nem ez az ünnep lényege! Lehet egyszerűen, szerényen és meghitten! Úgy is szép lesz! Sőt! Lehet, hogy szebb lehet, akár a szomszédot is megismerve!

Csizek Csaba

Buckai Szövetség Egyesület

elnök

06-70-70-15-911