Buckai Szövetség Egyesület

Buckai Szövetség Egyesület

Mérgezett környezetünk: Bucka-tó. De hogyan jutottunk el ide? 2. rész: Azok a bizonyos 80-as évek

2017. november 22. - Buckai Szövetség Egyesület

Ma már tudjuk, hogy a Bucka-tó Magyarország 30 legszennyezettebb területének egyike és mérgezett örökségünk része a Greenpeace 2017-es kimutatása szerint. Tudjuk, hogy milyen veszélyekkel jár és mit jelent környezetünkre nézve, de vajon tudjuk mit jelent ez a tó a Bucka történelmébe? Tudjuk hogyan alakult ki, milyen élmények köthetők hozzá és hogyan jutottunk el ide? Ez a sorozat, mely a Bucka-tó történelmét keletkezésétől napjainkig mutatja be talán segíthet ebben.

A sorozat első részében a Bucka-tó kialakulásáról és azokról az idilli időkről meséltünk, amikor a tavat és környezetét csak élvezni lehetett, mert nem volt még szennyezett környezet. A tó ekkor még tavak egységét jelentette, amely 2 kis, 1 közepes és egy nagy tóból állt össze a rengeteg élménybeszámoló közepette. De ez csak az 1970-es évekig volt így!

Sorozatunk második részében azokat a bizonyos 70-es éveket ismerhettük meg, amikor durva ipari szennyezés érte a területet. A két kis tó és az egy közepes tó galvánisszappal, kohó salakkal, CSESZÜ akkumulátorral és egyéb ipari hulladékkal lett telítve, ahogy a terület keleti fele a Csépi út felőli oldalon. Az élet persze ment a szennyezések árnyékában és mellett, mert ha nagy is a baj ki kell kapcsolni az ellenérzéseket és élvezni kell, amit és ahogy lehet.

De a kikapcsolt érzékek apátiához vezettek, melyek az 1980-as években jöttek el. Az apátia az úgyis mindegy alapon működött, hiszen már úgyis el vagyunk szennyezve. A Bucka-tó területén így szeméthegyek jelentek meg, s gázolajos hordók, döglött kutyák, döglött macskák, Zsiguli, Trabant, Skoda virított az olvadó Bucka-tó jegén. Ha valaki a tóhoz leakart jutni, akkor idővel a szeméthegyek között kellett ösvényt ásni, hogy lejusson ide és élményt szerezhessen, mint ősei a régi időkben. Ennek ellenére még mindig nagy volt a tó népszerűsége, s bár környékén házak hozzá egyre közelebb épültek, azért az erdő se volt messze és a régi természet. Boldog béke idők voltak ezek, ha figyelmen kívül hagytuk az utat, ahol lejutottunk a tó vízfelszínéhez! Nyugalom és béke! S valahol remény a szívekbe, hogy jobb lesz ez a környezet. S teltek – múltak az évek, mígnem 1989 lett.

A rendszerváltás váltást hozott a Bucka-tó esetében is, hiszen egy IFA teherautót sikerült ide kiküldeni. Egy IFA teherautót, amely a szemétből két kanyarral vitt el, de az annyi volt, mint csepp a tengerben! A többit így hagyták, elgléderezték, hoztak rá 1 – 1,5 méter vastag földet és azt mondták, hogy az nincs, amit nem lát a szem. De a szem látta, hogy a keleti oldalon gátrendszert húztak, s azt is, hogy az szeméttel telített homokból duzzadt. A tudat pedig ott volt, hogy mi és miként van a föld alatt… Majd csönd jött és furcsa ötletek, de ez már a 90-es évek, mely egy külön történet…

Csizek Csaba

Buckai Szövetség Egyesület

elnök

06-70-70-15-911

 

A bejegyzés trackback címe:

https://buckaiszovetseg.blog.hu/api/trackback/id/tr8113347677

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása