Buckai Szövetség Egyesület

Buckai Szövetség Egyesület

Szigetszentmiklós Az elmúlt egy év soha meg nem kapott válaszaira újra feltesszük a kérdést 4. RÉSZ - A Bucka-tó és a Környezetvédelem -

2016. október 15. - Buckai Szövetség Egyesület

„Tisztelt” Szigetszentmiklósi Önkormányzat!

Megvetendő Polgármester Úr!

Tisztelt Kapcsolattartó!

és

Kedves Barátaink!

 

Az elmúlt pár nap során Önök megszokhatták, hogy egy új levél és cikk sorozatot indítottunk el annak apropójából, hogy Szigetszentmiklós város Önkormányzatától új kapcsolattartót kaptunk, miközben az elmúlt évek során számtalan és felhalmozott, de megválaszolatlan vagy érdemben megválaszolatlan kérdést tettünk fel, melyre a választ azok jelentősége okán mind a mai napig vártuk és várjuk! Úgy döntöttünk éppen ezért, hogy témakörönként és újra feltesszük ezeket!

 

Jelen cikkünk témaköre így a:

Bucka-tó és a környezetvédelem

 

Szigetszentmiklós egy különleges hely, amely számtalan természeti kinccsel rendelkezik és számtalan értékkel. A két Duna ág közé eső legnagyobb Fővároson kívüli Csepel szigeti település ugyanis vízbázis, területén természetvédelmi területek és egyedi élővilágok vannak no meg persze Natura 2000. Csakhogy erről alig tud valaki! Ahogy alig tud arról is valaki, hogy mekkora és milyen jellegű szennyezések érték ezt a területet, mit lehetne kezdeni ezekkel és pontosan városunkra, élővilágunkra és környezetünkre milyen hatással lehetnek mindezek! Továbbá alig tud valaki arról, hogy merre lehetne tovább indulni és hogyan lehetne a meglévő, valamint  a fel nem tárt értékeket egységessé, gyönyörűvé és élvezhetővé kovácsolni.

 

·       Szigetszentmiklós kevesen tudják, hogy a Kisduna természetvédelmi terület, ahogy természetvédelmi terület a Taksonyi híd környezete is! Kevesen tudják, mert nem karbantartott, hanem elhanyagolt és szeméttel telített, valamint Szigetszentmiklós területén csak nagyon kis szakaszon érhető el! De mit tesz a Szigetszentmiklósi Önkormányzat annak érdekében, hogy ezek a területek még inkább megbecsültek, karbantartották, feltártak és védettek legyenek? Milyen tervvel, milyen intézkedésekkel rendelkezik arra vonatkozólag, hogy az emberek elérjék, megcsodálhassák és egyedi élővilágát, melyet Szigetszentmiklósnak is meg kellene becsülnie megismerhessék és megóvását elősegítsék?

 

·       Nem titok, hogy a Kisduna jelenlegi legszennyezettebb szakasza ott van, ahol mi élünk, s ez Szigetszentmiklós! Mind tőlünk északra, mind tőlünk délre sokkal tisztább a víz és annak felszíne! Ennek egyik oka a rengeteg Dunaparti ingatlan, amely szűretlenül szennyvízét a Kisdunába ereszti és ezzel a környezetét szennyezi! Nem titok, hogy tavaszi olvadásokkor egyes Szigetszentmiklósi partokhoz közel a víz felszíne egyenesen gusztustalan, legalábbis mi annak tartjuk, ahogy az emberi ürülék úszik a vízfelszínen! Nem gondolják-e azt, hogy a Dunaparton végig vezetet nyomásos csatornával nem segítettek ezen a helyzeten? Hogy a nyomásos csatorna, amely villanymotorral és szivattyúval rendelkezik semmi másra sem jó, mint annak felhasználóját szenvedtetni? Hogy az a rendszer rengeteg karbantartást igényel. rengeteg bosszúsággal jár és áramszünet idején sem működik?  Nem gondolják-e, hogy egy ilyen szenvedtetéssel nem fogják a csatornára szoktatni azokat, akik jelen pillanatban szennyezik a környezetet? S nem gondolják-e azt, hogy már most baj van a Duanaparti rendszerrel, miután még át sincs adva, de már kiáradt a Czuczor-szigeti útnál?

 

·       A Dunapartot sajnos eladták az 1970-es években! Emiatt börtönbe is került egy-egy tanácsi vezető ezekben az időkben! Mivel a Kisduna önmagában véve kincs és érték, ezért nem gondolják-e, hogy méginkább kellene biztosítani ennek elérését? S, ha így gondolják, akkor megtudnák-e magyarázni, hogy a Fás utcai lejárót hogy tudták eladni valamint a Tanösvény bejárata melletti ingatlanjuktól miért szeretnének megszabadulni?

 

·       Ahogy választ várunk arra is, hogy arra is, hogy a Csepel Autógyár egykori szennyvízvezetékét, amely a Bucka alatt egykoron a gyár szennyét szűretlenül engedte be a Kisdunába sikerült-e már megtalálni? Sikerült-e már a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóság előírásainak immáron megfelelni? A Bucka csatorna első fordulójának ez feltétele volt! Arra azt mondták rendben van! El is számoltak! Majd a második fordulóban keresték, de vajon rátaláltak? Vajon vezet a Kisdunába szűretlen szennyet ez a vezeték?

 

·       Tudják a cián nem tesz jót az emberi egészségnek! Mégis területünk mellett a Csepel Autógyár területén 2001-ben 10.000 db sérült hordó formályában ilyenre leltek! Bár tudjuk, hogy akkor Önök hisztériakeltésről beszéltek, de sem a média sokaságának, sem az itt lakók tömegének nem tetszett annak létezése, ahogy Hivataluk nem törődöm hozzáállása se. Vagy Önök minek minősítenék azt a hangosbemondós autót, amely a cián botrányt nem a hordók elvitelének sürgetésében, hanem az alábbi szövegben kezelte: „Nyugodjon meg a tisztelt lakosság! Nem erre fúj a szél!”? Mindezt egy vízbázis mellett! Mondhatnák, hogy ez mikor volt! Mondhatnák, hogy ki emlékszik már erre! Csakhogy a képviselők, főként a többséget adó képviselők döntő többsége már akkor is ott ült, ráadásul, ahogy most jelentős döntéshozatali szerepben akkor is! Mégis a civilek és a média nyomása kellett, ahhoz hogy a 10.000 sérült hordó eltűnjön innen! Csakhogy ezzel nincs vége a történetnek! A hordók egy repedezett és töredezett betonon voltak! Mi lett ezzel? Mi lett az alatta található talajjal, amelybe éveken át ázott a cián por be? Kicserélték? Sürgették a kicserélést? Vagy úgy hagyták? Kit érdekel?

 

·       A Csepel Autógyár áldás volt Szigetszentmiklósnak és a környékének, hiszen rengeteg munkahelyet teremtett és átok a Buckának, amelyet nemcsak miatta lebombáztak a második világháború idején hiszen ott gyártották a Messersmitteket, hanem amelyet a gyárkerítés és a Csépi út között több helyen és több szinten elszennyezett! Ebbe a szennyezésbe lehet érteni géprongyokat és egyéb a gyár területén más nem hasznosítható hulladékokat! Ráadásul ez a terület ezután kommunális hulladékkal is telített lett! Szeméttel töltötték fel a bomba gödröket! Ott van a hulladék számtalan telek és számtalan ember alatt! Egy nemcsak sűrűn lakott, hanem egy vízbázis területen! Ki a felelős azért, hogy tájékoztatás és takarítás nélkül futószalagon adott ki az Önkormányzat építési engedélyeket egy ilyen területre? Nem tudott róla? Hanem tudott róla az hogy lehetséges? Ha tudott róla, akkor hogy tehette?

 

·       És itt van a Bucka-tó is! Keletkezése a Csepel Autógyár és a Pestvidéki Gépgyárnak köszönhető! Oda kellett a sóder, amelyet innen termeltek ki és amelyet ezt követően magára hagytak, s az elkezdett önálló életet élni! Csakhogy a 70-es és a 80-as évek között a Csepel Autógyár a galván iszapot és a kohósalakot nem tudta hova tenni! Ezt a területet és az élővízfelszínt 2/3-át kezdte el betemetni! És igen! Az élő vízfelszín és a szennyezés közvetlenül érintkezett, mitöbb érintkezik! A Bucka-tó vízfelszíne pedig a Bucka talajvízével egy, s a víz áramlása tudomásunk szerint a szennyezést a talajban a Kisduna felé mossa és viszi! A szennyezés hatására az emberek úgyis mindegy alapon hulladék hegyeket hordtak évtizedeken át a területre! A rendszerváltás idején két IFA teherautónyi kommunális hulladékot vittek ebből el! A többit eldozerolták, majd 1-1,5 méter vastag földdel fedték és a Csépi út felől ezzel a szeméttel összekevert földből a terület határára gátrendszert húztak fel. 2001-ben a ciánbotránnyal együtt kiderült, hogy súlyosan szennyezett a terület! Kiderült, hogy a talajvíz sem locsolásra, sem ívásra, sem fürdésre nem alkalmas, bőrbetegséget okoz, 6 éven aluli gyermekre nézve életveszélyes! A vízben kimutatott króm mértéke például nem kevesebb volt, mint a normál érték 40-szerese! A hivatal ekkor pályázgatásba kezdett! Tudomásunk szerint ebben a harmadikat nyerte el 2009-ben! Ezt 2012-ig kellett volna megcsinálni, de bármilyen munkálat megkezdését és a projekt indulását 2013-ban lehetett látni! A területet jól elkerítették, de amikor senki sem figyelt oda, azért be lehetett jutni! A szennyezés tekintetében nem sem mélységében sem szélességében nem mentek a szennyezés mértékéig el! Csak kiástak egy gödröt, a szennyezést a gödör mellé tették! Letettek egy fóliát és a szennyezett földet abba visszatették! Majd azt mondták kész vannak! Az Uniós pénzt pedig valakik, ezért felvették! Lehet persze azt mondani, hogy vándoroltak földek ide, meg oda! Azt is, hogy egyes földeket bevizeztek egy nagy csarnokba (átmosásról nem beszélnénk), de az biztos, hogy a visszahelyezett föld nem nézett volna úgy ki, ahogy kinézett, ha lett volna megtisztítás bármilyen mértékben is! Nem az kérdés és vita tárgya, hogy megvan-e tisztítva avagy sem, mert az egyértelmű, hogy a valódi rekultiváció nem készült el! Ez tény! Az a kérdés, hogy ki a felelős ezért? Az a kérdés, hogy ezért kell őriztetni a területet? Azért, hogy ez sose derüljön ki? Vagy mi a célja az őrzés-védelemnek? Mi a célja annak, hogy ezt követően hatalmas termőfölddel, mintegy ormótlan dombbal fedték a megforgatott és súlyos szennyet? Nem tudták, hogy emberek tízezrei élnek ezen a területen? Nem tudták, hogy vízbázis a terület? Nem tudták, hogy a hadsereget kiszolgálni kötelező hadi kutak találhatóak itt? Vagy ezzel szeretnék kipusztítani a magyar hadsereget? Esetleg Buckaiként minket? S, ha Önök azt mondják, hogy a rekultiváció elkészült és tehermentesebb lett a terület, akkor miért nem állunk ki együtt a nagy plénium elé és vetítjük ki a „kitakarított földekről” készült képeket? Miért nem magyarázzák meg, hogy mik láthatók azokon, de főként miért pont ezek és miért pont így?

 

·       Nagy kérdés továbbá az is, hogy a Csepeli út mentén található halas tóból a halak miért is pusztultak ki? És miért van az, hogy ez a tó ma betemetésre van ítélve? Mi van továbbá a Sport vendéglő körül és alatt? Miért voltak akkor és egy ottani szennyezésről a környező újságokban vezércikkek? Kitakarították azt, azokat? Tájékoztatták a lakókat? Vagy az is leselkedik ránk? Egy vízbázis területen?

 

Számtalan kérdésünk lenne még ebben a kérdéskörben, melyek közül kiemelkedik az a kérdés, hogy miért kerül 300 ezerbe egy vezetékes vízre való csatlakozás, ha ennyi szennyezésről tudni ezen a településen? Az itt élő embereket az egészséges vízhez való jog alanyi jogon miért nem illeti meg? Miért vannak olyan emberek ilyen szennyezések mellett, akik bár kifizették a vezetékes vizet semmit sem kaptak cserébe! Elévültetnék! Újra kifizetettnék és játszanak az idegeikkel! De miért?

 

Továbbá miért van ezen a településen, hogy fakivágási pénz van a költségvetésben? Hogy lehetséges ez? Így védik a környezetet? Esetleg úgy, hogy évente 10 facsemetét ültetnek a Kéktó területére, amely azt követően vizet sohasem érdemel, így megismételhető minden évben ez a művelet?

 

Mihamarabbi és érdemi

válaszukat immáron

nagyon várjuk!

 

 

 

KÖSZÖNJÜK!

 

 

Következő részünkben a Bucka csatorna és közmű kihagyott válaszait tesszük fel újra! Meglátásunk szerint meghatározó ugyanis a tekintetben is sok és mindmáig megválaszolatlan kérdés van ebben a témában!

 

 

Szigetszentmiklós, 2016. Október 15

 

                                                                                            Csizek Csaba

                                                                                 BUCKAI SZÖVETSÉG EGYESÜLET

                                                                                                          Elnök

 

A bejegyzés trackback címe:

https://buckaiszovetseg.blog.hu/api/trackback/id/tr4211810319

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása